Perceken múlt annak a férfinek az élete, akit lódarazsak csíptek össze a Mátrában. Mivel nehezen megközelíthető útvonalon történt a baleset, így mentőhelikopter ment érte, ám a leszállás helyszínétől egy favágó, Kiss Ákos, és fia, Benjámin kísérték a mentőket a férfihez a sűrű erdőben.
Szombaton a Mátrában túrázott egy férfi a feleségével, amikor hirtelen megjelentek a lódarazsak és összecsipkedték. Tavaly szeptemberben Balaton-felvidéken történt, hogy lódarázsveszély miatt átmenetileg nem lehetett látogatni a Szentbékkállai-kőtengert. A mostani eset a Mátrában, a zöld négyzeten lefelé Mátraszentimre felől, a régi kisvasút mellett 3 km-re a Szalajkaház felé történt.
A Magyar Légimentők a Facebook-oldalukon azt írták, hogy a középkorú férfit több csípés is érte, és nem sokkal később súlyos allergiás tünetek jelentkeztek nála. A feleség az Országos Mentőszolgálat életmentő applikációja segítségével határozta meg a pontos helyzetüket, miközben folyamatosan telefonvonalban maradt a mentésirányítókkal.
Mivel a helyszínt mentőautóval nem lehetett megközelíteni, ezért több irányból is indítottak esetkocsit, és riasztották a miskolci mentőhelikoptert is.
Mivel a beteg közvetlen közelében nem volt alkalmas leszállóhely, ezért a helikopter személyzete, valamint a földi mentők is a felszerelésükkel együtt gyalogosan indultak a beteg megkeresésére, folyamatosan követve a telefonon, illetve rádión kapott utasításokat. Végül a helikopter orvosa és paramedikusa jutott el először a beteghez, így megkezdődhetett a beteg állapotának stabilizálása. Ellátást követően a földi mentőkkel közösen sikerült a beteget eljuttatni egy olyan területre, ahová a helikopter átrepülése után a beteget már a légi járműbe helyezhették, majd stabil állapotban a területileg illetékes kórházba szállították.
A mentés során óriási segítséget kaptak az erdőben éppen favágóként dolgozó Kiss Ákostól, és fiától, Benjámintól.
A hegyen a réten mellettünk szállt le a mentő helikopter
– mesélte a Borsnak Kiss Ákos.
– Igaz ugyan, hogy a koordináták megvoltak, de arrafelé nem volt út, így mi a helyismeretünkkel tudtunk segíteni a fák közötti haladásban. A férfi már eszméletlen volt. A mentősök hordágyra tették, és a Kékes Kutató-Mentő Szolgálat közben megérkezett quadjának az utánfutójával a tanácsunkra, az erdei vasút végállomására szállították. Ott egy maroknyi területen már szintén le tudott szállni a helikopter, és így tudták elvinni a férfit – emlékezett Ákos.
– Lódarazsak mindenhol előfordulhatnak az országban. Ősszel nagyon sok gyümölcs érik, és attól függetlenül, hogy ragadozók, a lehullott rothadó gyümölcsökkel is táplálkoznak. Erdőkben a fák odvaiban, de a földben is építhetnek több ezer állatos, akár focilabda méretű fészket – mondta a Borsnak Sár József entemológus.
– Ezeket nagyon védik. Először csak egy-egy felderítő példány ront neki a vélt támadónak, de akkor még nem szúr, mert a mérge nehezen állítható elő, ezért csak a végső esetben használja. Ha nem változik semmi, akkor a második-harmadik alkalommal már szúr. Ráadásul olyan feromonokat áraszt, ami a többi darazsat is támadásra készteti.
Ilyenkor kerülni kell a gyors mozgást, nem szabad hadonászni, mert az jobban ingerli. A szaladás sem segít, mert gyorsan repül és utolér
– mondta Sár József, aki még azt is hozzátette, hogy igazán az lesz veszélyes, ha az ázsiai lódarázs is megjelenik az országban, ami hét centi hosszú és Ázsiában évente több száz embert öl meg, és sajnos terjedőben van.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy korábbi bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a túrázók kerüljék a természetes és mesterséges üregekbe nyúlkálást, és ne közelítsenek a lódarazsak fészkéhez.