Máig a legnépszerűbb hal Magyarországon a hekk, amit elsősorban a balatoni nyaralások alkalmával fogyasztunk, ám azt kevesen tudják, hogy ennek a tengeri halnak a többsége Felvidékről kerül a tóparti sütödékbe, majd a vendégek tányérjába.
20200730 Bajánsenye Növelnék a magyar halfogyasztást - 16 milliárdot fordítanak az ágazatra. A haltermelés tavaly 9 százalékot esett vissza. Az illusztrációs kép a bajánsenyei halászcsárdában készült. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe
Kevés olyan vállalkozó van, aki a rendszerváltás óta sikeres tud lenni, ráadásul mindezt teszi úgy, hogy cége máig fejlődik. Arra a kérdésre volt kíváncsi a Bors, hogy hogyan válik Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb fagyasztotthal-kereskedejővé egy szlovákiai magyar, aki korábban a Babetta gyárban volt tervező mérnök.
A 90-es évek végén sokan érezték úgy, hogy most eljött az idejük és végre megmutathatják, eddig csak a rendszer fogta vissza őket a sikerben, közéjük tartozott Gőgh Mihály is, aki mint sokan mások Gúta városából a zöldségtermesztésben látta a jövőt. A csehszlovák privatizációt kihasználva kisebb boltokat vásárolt ezekben árulta a termesztett áruit, illetve élelmiszerboltoknak adta el a megtermelt zöldségeket, illetve gyümölcsöket.
– Elég jól beindult az üzlet, a dinnyétől a halig árultunk mindent, de én ennél többet akartam, valami olyat, amit kevesen csinálnak és így kerültek képbe a halak. Mindig is imádtam horgászni, de nem vagyok túl jó pecás. Azonban a természet közelsége, az a nyugodtság, miliő, amit a horgászat ad utánozhatatlan számomra – fogalmazott Mihály, aki arról is beszélt lapunknak, hogy mikor meghozta a döntést már 93-at írtunk és eladta a részét a zöldségkeresdő üzletből és mindenféle haláruval kezdett kereskedni.
– Amikor én ebbe belevágtam nem volt így kiépülve a termelési és az ellátási rendszer, láttam, hogy hol, mire volna leginkább szükség, így 95-ben már saját feldolgozó üzemünk volt, ahol mi magunk porcióztunk, csomagoltunk. Az üzlet azután indult be leginkább, amikor először rész vettem a brüsszeli Halkiállításon, ahol remek kapcsolatokat építhettem ki és sikerült régiós központtá válnunk. Számos magyarországi partnerünk van, akikkel régóta jó üzleti kapcsolatban vagyunk.
A cégvezető arról is beszélt, hogy éves forgalmuk 2500 tonna, amiből csaknem 600 tonnát a tóparti nyaralások szinte elengedhetetlen kelléke, a hekk tesz ki, aminek a legnagyobb százalékát Magyarországon értékesítik.
Szerintem a hekk sosem fog kimenni a „divatból”, mert ár-érték arányba az egyik legjobb hal.
Bár csökkent a fogyasztása, azzal, hogy bővült a nyaralókat ellátó sütödék kínálata, talán pont ezért egyre nagyobb adagokra lett igénye a vendéglátósoknak, hogy ezt a bevétel kiesést pótolják. Korábban 30 dkg volt egy hekk adag, mára ez csaknem 1 kg. Ezzel drágább is lett és egy embernek túl sok, szerintem ez nagyon rossz irány – fejtette ki a Gögh Mihály.
A kereskedő azt is elárulta a Borsnak, hogy több halfajta van, amit szívesen fogyaszt, de leginkább a tengeri sügért szereti, illetve a királytőkehalat, amire azért is büszke, mert a cége honosította meg Szlovákiában.
A „Balatoni hal” A hekk tengeri ragadozó hal. Kevésbé ismert magyar neve csacsihal, tengeri csuka vagy szürke tőkehal. Széles körben megtalálható, hiszen az Atlanti-óceán európai partjai, Észak-Skandináviától és Izlandtól egészen Észak-Afrikáig honos, de emellett Argentína, Chile, Peru és Afrika partjairól kerül főleg Európába. A Balatonnál leginkább az argentin hekket fogyaszthatjuk. A hekk nyílt vizekben 200-300 méteres mélységben él és elsősorban rajhalakkal (például hering) táplálkozik. Leginkább éjszaka vadászik a felszínközeli vízrétegben, napközben mélyebbre húzódik.