Horrorfilmbe illő fotót közölt a NASA
A Teremtés Oszlopai mindig lenyűgözték a csillagászokat és a laikusokat egyaránt.
Világûr, 2022. október 21. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA 2022. október 19-én közreadott, a NASA James Webb ûrtávcsövével készített felvétel a Teremtés oszlopai (fent) elnevezésû, gáz-és porfelhõbõl álló alakzatról. A három cseppkõoszlopra hasonlító, ujjszerûen kitüremkedõ Teremtés oszlopai (felül) a Kígyó csillagképben található Sas-köd (más néven a Messier 16) része, amelyet elsõként a Hubble ûrtávcsõ WFPC2 eszköze örökített meg 1995-ben. A Földtõl mintegy 6500-7000 fényév távolságra levõ felhõ ujjai vagy oszlopai nagyobbak a Naprendszernél. A legnagyobb, bal szélsõ oszlop körülbelül négy fényév hosszúságú. A közeli csillagok ultraibolya fénytartományú sugárzása okozta úgynevezett fotoevaporáció lassú ütemben ritkítja a hidrogénbõl és porból álló alakzatot. MTI/AP/NASA/ESA/CSASTScI
A Teremtés Oszlopai mindig lenyűgözték a csillagászokat és a laikusokat egyaránt. Ezek a fényévnyi hosszúságú szerkezetek sok új csillag születésének a helyei. Nemrég a James Webb űrteleszkóp már készített egy közeli infravörös felvételt a struktúrákról, most pedig egy új, közép-infravörös fotóval lepte meg az érdeklődőket. A legutóbbi kép főszereplői a hűvösebb gázok, amik kísérteties megjelenést adnak a kozmikus képződményeknek.
A Teremtés koronái 6500 fényévre találhatók a Földtől, a Tejútrendszerben.
A gáz- és poroszlopok a Hubble űrteleszkópnak köszönhetik a hírnevüket, amely 1995-ben, majd 2014-ben készített felvételt róluk. A nem egészen egy éve a világűrbe indított James Webb-teleszkóp azonban infravörös kamerái segítségével képes áttörni az oszlopok homályos részén, és számos születőben lévő csillagot láttatni, amelyek ragyogó vörös gömbök képében jelennek meg a felvételen. A mintegy nyolc fényévnyi területet feltérképező felvételt a teleszkóp NIRCam nevű, az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszon alapuló, közeli infravörös spektroszkópiás berendezés segítségével készítette.
A NASA szerint az új felvétel segítséget nyújt a tudósoknak, hogy felülvizsgálják a csillagok alakulásával kapcsolatos modelljeiket, pontosabban meg tudják állapítani az újonnan született csillagok számát, valamint a térségben lévő gáz és por mennyiségét.
A James Webb, amelynek az az első színes felvételeit júliusban tették közzé, a Földtől 1,5 millió kilométerre végez megfigyeléseket. A tízmilliárd dollár értékű berendezés egyik fő feladata a csillagok életciklusának a tanulmányozása. Egy másik fontos kutatási célja a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók tanulmányozása.
