Az európai kontinens melegszik messze a leggyorsabban.
Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az összes kontinens közül itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Európa klímaállapotáról szóló, szerdán kiadott jelentésében.
A jelentés elkészítését egy nagyon szélsőséges nyár előzte meg. Nagy-Britanniát rekordhőmérséklettel járó hőhullám sújtotta, alpoki gleccserek soha nem tapasztalt gyorsasággal olvadtak meg, és a Földközi-tenger vizének hőmérséklete is hosszú ideig nagyon magas volt.
"Az európai kontinens nagyon érzékletesen szemlélteti a globális felmelegedést, és arra figyelmeztet bennünket, hogy még a leghatékonyabban védekező társadalmak sincsenek védve az időjárási szélsőségek hatásaitól" - jelentette ki Petteri Taalas, a WMO főtitkára közleményében.
Az európai kontinensen a hőmérséklet 1991 és 2021 között évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fokkal nőtt, miközben a globális növekedés átlagosan 0,2 fok volt évtizedenként.
Clare Nullis, a WMO szóvivője hozzátette, hogy a Földön a legnagyobb mértékben az Északi-sarkvidék melegszik, Európánál is gyorsabban, de a WMO hat régióra osztotta a világot, és az Északi-sarkvidéket nem számítja külön régiónak.
Az elmúlt egy évben történt szélsőséges időjárási eseményeket - főleg áradásokat és viharokat - a klímaváltozás még elviselhetetlenebbé tette, és rekordnagyságú, több mint 50 milliárd dollár értékű kárt okozott Európában.
Európa kiugró melegedésének az az oka, hogy a kontinens nagy része a sarkvidéki, illetve a szubarktikus övben helyezkedik el, tehát a Föld leggyorsabban melegedő tájain, de az is, hogy megváltozott a légköri áramlatok, a felhők elhelyezkedésének rendszere - állítják tudósok. Egyesek egyenesen a földi hőhullámok centrumának nevezik Európát, mert számuk a kontinensen a légáramlatok megváltozása miatt gyorsabban nőtt, mint a világ bármely más táján. A jelentés szerint ebből a szempontból pozitívum, hogy az Európai Uniónak 1990 és 2020 között sikerült 31 százalékkal csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és a jövőre vonatkozó tervek is hasonlóan nagyívűek.
A WMO jelentésének kiadását néhány nappal az ENSZ egyiptomi éghajlatváltozási konferenciája elé időzítette. A COP27 november 6. és 18. között lesz Sarm-es-Sejkben. A jelentés elkészítésében a Copernicus európai klímakutató intézet is közreműködött.