Nagy segítség a magyaroknak: hamarosan újabb árstopot jelenthetnek be
Lassan egy éve, tavaly november közepén lépett életbe az üzemanyagár-stop, melyet nem sokkal később az élelmiszerár-stop követett. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány gátat szab bizonyos alapvető termékek árának növekedésének, és most újabb termékekre vezethetnek be ársapkát.
A mai kormányinfón feltehetően újabb termékekre kivetett árstopot jelentenek be. Ez ismét óriási segítség lesz a magyar családok számára. De nézzük, eddig milyen ársapkák óvják a pénztárcánkat.
Az orosz-ukrán háború, az annak nyomán kialakuló energiaválság, a szankciós infláció és az árak növekedése egész Európa gazdaságát komoly gondok elé állítja, amit az átlagpolgár is a saját bőrén érez. A magyar kormány több intézkedéssel is védi a családokat a háborús inflációtól, többek között a rezsicsökkentés fenntartásával, benzinár- és élelmiszerár-stoppal.
Üzemanyagár-stop
Tavaly november közepe óta, csaknem egy éve van érvényben Magyarországon az üzemanyagár-stop, ami a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg.
Abban bízunk, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is
- közölte a benzinár-stop bevezetésekor Gulyás Gergely.
Az intézkedést eredetileg három hónapra vezették be, majd többször meghosszabbították, így 2022. december 31-ig biztosan marad a 480 forintos maximum üzemanyag-ár.
Az üzemanyagokra vonatkozó árstop szabályozása az elmúlt hónapokban többször változott, a magánszemélyek számára azonban végig fenntartották az árat, ennek köszönhetően pedig a magyarok fizetik a legalacsonyabb árat az üzemanyagért egész Európában.
Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára októberben arról beszélt,
A kormány kiemelt célja, hogy a lakosság és a gazdaság számára folyamatosan biztosított legyen a megfizethető üzemanyag.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány a hazai üzemanyagellátás biztosítása érdekében augusztusban 184 millió liter dízelolajat szabadított fel az ország stratégiai tartalékaiból, aminek a jelentős hányadának visszatöltése még az idén megvalósulhat, a felszabadított készlet fennmaradó részének visszatöltésére pedig további pályázatok keretében kerül majd sor. Kiemelte,
A magyar benzinkutakon folyamatosan biztosított az ellátás, a hazai üzemanyag-termelés és a készletek elegendőek arra, hogy kiszolgálják a lakosság igényeit.
Élelmiszerár-stop
Az üzemanyagár-stop bevezetése után hat alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról is döntött a kormány. Az intézkedést januárban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, a szabályozás pedig február 1-én lépett életbe.
Egész Európában nőnek az árak az energiaárak emelkedése miatt - mondta a miniszterelnök.
Magyarország védi a családokat, sikerült megfékeznünk a benzinár-növekedést, bevezettünk egy kamatstopot a jelzáloghitelek esetében, és van egy rezsicsökkentéses politikánk, vagyis fix áron kapják a magyar családok az energiát, ez megvédi őket.
Közben azonban más termékek ára is nő, ezért a kormány úgy döntött, hogy hat élelmiszer árának esetében beavatkozik. Ez a hat termék: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8%-os tehéntej.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ akkori közleménye kiemelte,
E nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek árának csökkentésével havonta több ezer forintot takaríthatnak meg a vásárlók, az árstop különösen védi a gyermekes családokat és az időseket.
Az intézkedés első körben május 1-ig tartott volna, azonban a kormány ezt az intézkedést is fenntartotta, így december 31-ig marad az árstop ezeknél a termékeknél, és bővülhet az ársapkás élelmiszerek köre.
Erről Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt. Mint mondta, a kormány mindent megtesz, hogy az inflációt csökkentse, ennek keretében bővíthetik a szabályozott árú élelmiszerek listáját.
Az újabb árstopos élelmiszerekről hamarosan döntés születhet.
Kamatstop és rezsicsökkentés
Az árstopok mellett a kormány a kamatstop bevezetésével és a rezsicsökkentés fenntartásával is segíti a magyar családokat.
A kamatstop januári bevezetése azt jelentette, hogy már februártól alacsonyabbak voltak a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészletei mint korábban. Ezt az intézkedést szintén meghosszabbította a kormány, majd októberben döntött arról, hogy 2023. június 30-ig meghosszabbítja a januárban bevezetett kamatstopot, és hogy kiterjeszti annak hatályát.
Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.
Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie
- áll a kormány közleményében.
Ebből a 350 családból 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma, őket érinti a hosszabbítás, valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre, rájuk vonatkozik a kiterjesztés.
A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.
Hozzáteszik, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne.
A magyar családok havi kiadásait a rezsicsökkentés fenntartása is csökkenti.
A kormány kitart a rezsicsökkentés mellett, ami azt jelenti, hogy minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül
- erről Orbán Viktor a múlt héten beszélt az Országgyűlésben.
Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat megnézte, hogy 2021 első félévéhez viszonyítva 2022 első félévében hogyan változott a lakossági gázár és a villamos energia ára az Európai Unió tagállamaiban.
A gáz ára Magyarország kivételével mind a 24 vizsgált uniós tagállamban emelkedett, hazánkban viszont 0,5 százalékkal csökkent.
A statisztikai hivatal kiemeli, ennek az az oka, hogy Magyarországon az energiaárak szabályozottak.
(via)
