Novák Katalin szerint a magyar tudós különleges bölcsőbe születik.
Magyarországon november 3-a környékén évek óta – emlékezve a legnagyobb magyar felajánlására – a tudományos élet különböző színterein összegyűlik hazánk szellemi derékhada, és ünnepi keretek között számol be tudományos felfedezéseiről, kutatásairól, munkája gyümölcséről. Seregszemléje ez a magyar tudománynak, annak, ami a miénk – idézte Novák Katalin köztársasági elnök köszöntőjének sorait a Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén Budapesten Király András, a Köztársasági Elnöki Hivatal tervezésért és elemzésért felelős igazgatója.
A köztársasági elnöki köszöntőben elhangzott: A tudomány eredményekben is ott van a magyar DNS, még akkor is, ha tudjuk, a tudomány lényegéből adódóan egyetemes. Éppen ezt, az egyetemesnek és speciálisnak találkozását ünnepeljük a magyar tudomány napján.
„Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Gábor Dénes vagy Karikó Katalin korszakos felfedezései nélkül sokkal szegényebb lenne az emberiség. Ennek is köszönhető, hogy a magyar tehetséget mindenhol elismerik a világban."
Novák Katalin szerint a magyar tudós különleges bölcsőbe születik.
Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja a gazdag magyar kultúra és a csodálatos kárpát-medencei környezet. Egyedi nézőpontból szemléli a valóságot, és ebből alkot egyetemes értékeket.
A mostani nehéz időkben – hangzott el a köszöntőben – életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.
Tudósokhoz intézett szavai szerint „ahhoz, hogy mi, akiket az ország vezetésével bíztak meg a magyar emberek, eligazodhassunk a jelenben, megfelelő válaszokat találjunk, jó döntéseket tudjunk hozni, végső soron közösségeinket szolgálhassuk, nagy szükségünk van arra a szellemi erőtartalékra, amit Önök, a tudomány képviselői megjelenítenek.
Személyesen is számítok Önökre, s bízom benne, hogy Önök is számítanak rám.