Felgyorsult a világ, mondjuk el naponta többször. Nincs időm semmire, folytatjuk. Ha valóban így van, itt lenne az ideje egy kicsit visszavenni a tempóból. Egyre többen érdeklődnek a slow filozófia iránt, amelynek alapja a rohanás helyetti lassulás. A mozgalom Budapesten 2012-ben alakult Slow Budapest néven.
A slow (lassú) mozgalom 1986-ban indult Olaszországból, amikor egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini az olasz kultúra egyik legfontosabb jelképénél, a római Spanyol Lépcsőnél egy gyorsétterem megnyitása ellen lépett fel. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (gyors) ellen lép fel – írja a Metropol.
„Lassíts egy kicsit, és lásd meg a valódi értékeket, melyek mellett nap, mint nap elmész”- hirdeti a Slow and the city környezettudatos mozgalom. A mozgalomhoz már 16 ország közel 140 városa csatlakozott. A slow városok elsődleges célja ellenállni a globalizációnak, megállítani a környezet kizsákmányolását, erősíteni a hagyományokat és a helyi közösségeket, illetve törekedni az egészséges és környezettudatos életmódra. A mozgalom kiemelt figyelmet fordít a helyi kultúrára, a tradíciókon alapuló termékek előállítására, és a hagyományos termelési eljárások védelmére. Csak olyan beruházásokat támogat és valósít meg, ami a történelmen, kultúrán, hagyományokon alapul.
A különleges térképen jelenleg 84 különböző budapesti hely található. Gyakorta olyan helyek, amelyeket még a tősgyökeres ősbudapestiek sem mindig ismernek. Olyan ez, mintha turista lenne az ember a saját városában. Ezek a helyek arra alkalmasak, hogy kicsit kiszakítsák az embert a hétköznapok taposómalmából. Bármelyik helyet válasszuk is, ott nyugodtan zaj és benzingőzmentesen lehet üldögélni, nézelődni, olvasni, zenét hallgatni, kicsit sétálni, sőt akár piknikezni is, egyáltalán élvezni a várost. A Metropol erről a térképről válogatott pár nagyszerű helyet.
Buda királyfi - Pest királylány; Filozófusok kertje
(mindkettő Gellért hegy Erzsébet híd felőli budai oldal, a víztározó felett)
Ez tulajdonképpen két lassításra alkalmas hely, szinte egymás mellett. A filozófusok parkjától egy kőhajításra található két szoboralak, előttük a hozzájuk tartozó városrészeket mintázó „domború” térkép. A lábunk előtt a Vár, a Duna, a Mátyás templom, lábunk alatt pedig a gyep. Gondolkodni, beszélgetni, merengeni való hely.
Elek apó kútja
(Döbrentei tér)
Hol is állhatna másutt ez a kút, mint néhány lépésre a Mese Múzeumtól, a Döbrentei tér Duna felőli oldalán. Kányádi Sándor kezdeményezésére került ide a Benedek Elek apó állhatatosságát jelképező Melocco Miklós által tervezett sziklakő a Hargitáról. A kövön Gergely István kolozsvári szobrász örökítette meg Benedek Elek öregkori arcképét. Néha csupán annyi is elég, hogy az ember hallgatja a kút csobogását.
Európa liget
(Bécsi kapu, budai várfal, Hunfalvy utca határolja)
A Budai vár északi falának tövében helyezkedik el ez a csendes, a turisták számára ismeretlen park. Bármikor üldögélhetünk a padokon, nem mellesleg a párkányról csodás a panoráma. Itt rejtőzik Maugsch Gyula Dörmögő Dömötör szobra, amely korábban a Margit híd budai hídfőjénél állt, de a HÉV építése miatt 1970-ben költöznie kellett.
Gül Baba Türbe és Rózsakert
(Mecset utca 14.)
A muszlim szerzetes türbéje vagyis síremléke négy évvel ezelőtt újult meg teljesen. Az épület 1822 óta muszlim zarándokhely. A pergolák, kutak és padok között évszázadokat repülünk vissza az időben. A türbét a Gül Baba utcán át érdemes megközelíteni, mert ez Buda egyik leghangulatosabb utcácskája, ráadásul olyan, mintha az egykori Tabán macskaköveit koptatnánk.