A döntő többség szerint az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben
A Századvég decemberi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a lakosság hogyan viszonyul a magyar kormány törekvéseihez az uniós források kifizetése érdekében, kitérve a Brüsszel által szabott újabb feltételek megítélésére.
November 30-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy támogatja az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívására vonatkozó magyar terv elfogadását, amely 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A brüsszeli testület ugyanakkor a kohéziós források tekintetében fenntartotta további 7,5 milliárd euró (hozzávetőlegesen 3000 milliárd forint) zárolását, valamint a kifizetéseket 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte.
Magyarország Kormánya hónapokon át tartó tárgyalássorozatot folytatott az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy hazánk hozzájuthasson a részére jogosan járó kohéziós forrásokhoz, illetve a helyreállítási alap összegeihez. A párbeszéd eredményeként Magyarország vállalta egy 17 pontból álló intézkedési csomag teljesítését, melynek elemeit az Országgyűlés az elmúlt hetekben törvénybe iktatta.
A kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel 17 jogi, intézményes feltétel teljesítéséhez kötötte hazánk számára az uniós források kifizetését. Megállapítható továbbá, hogy a jelentős többség támogatja a kormányzat törekvéseit a szóban forgó források kifizetéséhez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatban. A kutatás rávilágít arra, hogy
a válaszadók 61 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország Kormánya igyekszik teljesíteni az Európai Bizottság feltételeit, hogy hazánk megkaphassa az uniós forrásokat.
Habár az említett intézkedéscsomag elemei tárgyalásos úton, Brüsszel jóváhagyásával kerültek kialakításra, és Magyarország a vállalásait hiánytalanul teljesítette, az Európai Bizottság – utólag – mégis további feltételeket szabott az uniós források kifizetéséhez. Didier Reynders uniós igazságügyi biztos azzal indokolta a testület döntését, hogy „Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén”.
A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) hallott arról, hogy a brüsszeli testület mégsem elégszik meg a korábban általa szabott 17 feltétel teljesítésével, és – újabb feltételekkel előállva – továbbra sem fizet.
Kijelenthető, hogy a lakosság méltánytalannak ítéli Brüsszel lépését.
A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben az újabb feltételek megfogalmazásával.
