Ez volt a bükki füvesember hosszú, egészséges életének titka
Sosem szedett gyógyszert, meghatározott rendben itta viszont a gyógyteákat. 94 éves korában, lánya kezét fogva aludt el örökre vasárnap.
Azt hittük, örökké fog élni, egészsége rendíthetetlen volt. December 4-én, vasárnap délután azonban örökre lehunyta szemét a bükki füvesemberként ismertté vált Szabó György. Még 90-es éveiben is heti hét napot dolgozott.
– Szomorú feladatom, hogy tudassam a világgal, hogy édesapám, a világ számára Gyuri bácsi eltávozott közülünk az angyalok világába. December 4-én, vasárnap este otthonában, nyugodtan, megbékélt lélekkel elaludt. Mellette voltam, fogtam a kezét... Apának is olyan volt, mint füvesembernek: türelmes, nagylelkű, segítőkész, melegszívű és határozott – írta lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, aki viszi tovább a füvesember örökségét.
Kilencvennégy tevékeny esztendőt élt, és soha nem veszítette el a derűjét. Mi volt a titka? Hogyan őrizte meg erejét, egészségét? Négy évvel ezelőtt beszélt erről a Ripostnak. Az egyik titka az volt, hogy nemcsak másoknak ajánlotta, maga is rendszeresen fogyasztotta a gyógyteákat.
Galagonyateát minden nap virágos ágvégből, a szív és az érrendszer karbantartására. Szintén minden nap iszom csipkebogyóteát a C-vitamin pótlására és kakukkfűteát.
Háromnaponta iszom a diólevél teát, ami jó gyulladáscsökkentő, és ahogy a nagyanyám mondta, sűrűvérűség ellen. Aztán két-háromnaponta fürtös mentát, vagy ahogy mi hívtuk, lómentát, ami, ahogyan kitapasztaltuk, jó narancsbőrre is, de én nem azért iszom, hanem mert fertőtleníti a torkot, jó a megfázás, vírusfertőzés megelőzésére. Ugyancsak nem mindennap, de rendszeresen iszom a tejoltógalaj-teát a vese és a nyirokrendszer működésének megsegítésére, mezei katángot a máj, az epe és a bél jó működése érdekében, kisvirágú füzikét a prosztata miatt. Egy héten kétszer fogyasztom az egynyári ürömből készült teát.
Gyógyszert nem szedett, de nyolcvan éves korában azt mondták neki, magas a vérnyomása. Gyógyszert akart felírni az orvos, de aztán kompromisszumot kötöttek.
– Rendszeresen járok ellenőrzésre a háziorvosomhoz - számolt be 2018-ban. - Nyolcvan éves koromban szólt, hogy magas a vérnyomásom, 180/90. Mondtam neki, hogy én nem találom magasnak, mert nekem a nagyanyám úgy tanította, hogy a felső érték száz, plusz ahány éves vagyok, így a 180 éppenséggel rendben van. De az orvos azt válaszolta, ma ezt másképpen gondolják, és inkább írna gyógyszert. Arra kértem, ne tegye, úgysem váltanám ki, de majd gondom lesz a vérnyomásomra, visszajövök fél év múlva.
Visszament, 140/70 volt a vérnyomása. Attól fogva rendszeresen mérte, rendben volt.
– Elküldött EKG-ra is, hogy nézzük meg a szívemet. Azt mondták, olyan, mint egy ötven évesé. 85 éves koromban újra elmentem szívvizsgálatra, akkor megállapították, hogy most már olyan, mint egy húszévesé. Öt év alatt harminc évet fiatalodott a szívem! Nem én mondom, az EKG mutatta ki – dicsekedett négy évvel ezelőtt.
Arról, hogyan sikerült levinnie a vérnyomását, ezt mondta:
– A galagonya szabályozza a szívritmust, megnyugtatja a szívideget, rugalmasan tartja a szívizomzatot és kitakarítja az ereket. Esténként egy deci vörösbort is iszom, ez jót tesz a szívkoszorúérnek. Ez már nem csak népi bölcsesség, a kardiológus is ezt tanácsolta, tudományosan bizonyított. Egy deci, nem több, és jó minőségű legyen. Aztán egészségesen tart a mozgás is: ma is minden nap járom az erdőt és a földeket, hogy lássam, éppen mi nő, hogyan dolgoznak a gyógynövényekkel. Menni kell völgybe le, hegynek föl, mire kiérek a dióültetvényhez meg vissza, annyi, mintha öt kilométert gyalogoltam volna. Azt mondta a kardiológus, egy emelet lépcső oda-vissza egy kilométernek felel meg, így lehet számolni - igazított el annak idején Gyuri bácsi.
A bükki füvesembertől búcsút kell vennünk, de gazdag tudását, tapasztalatát, derűs életszemléletét ránk hagyta – ahogyan a gyógynövényeit is.
