Csak úgy sztrájkolhatnak a pedagógusok, ha "elégséges szolgáltatást" nyújtanak
Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult.
A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította: „nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén”.
A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja – emlékeztetett a testület. Hozzátették: a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14-15. paragrafusai meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.
Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint ezek a rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg.
A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek jogaira, például az érettségi előtt állókra, az iskolásokra, óvodásokra, sajátos nevelési igényű gyermekekre – mutatott rá a testület.
Az Ab megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.
A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította – írták.
Maruzsa Zoltán a szülői konzultációról: jelentős szerepe van az értékeléseknek
A Belügyminisztérium elkötelezett az oktatás minőségének javításában, ezért tulajdonít jelentős szerepet a szülői vélemények, javaslatok megismerésének - mondta Maruzsa Zoltán, a tárca köznevelési államtitkára csütörtökön az MTI-nek.
A szülői kérdőív egyebek mellett a szülők, a gondviselők véleményét kérdezi arról, hogy saját tapasztalatuk szerint milyen a pedagógusok értékelési gyakorlata. A szülők számára ez az egyik legfontosabb visszajelzés gyermekük óvodai, iskolai teljesítményéről, fejlődéséről - fűzte hozzá az államtitkár.
Maruzsa Zoltán szavai szerint a pedagógus írásos és szóbeli értékelése, iskola esetén a kapott osztályzatok, az értékelés rendszeressége és megalapozottsága alapján láthatja a szülő, melyik tantárgyakra érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
"Az értékelés egyúttal a gyermek jellemének, hozzáállásának formálására is alkalmas eszköz, ezért célszerű a fejlesztő értékelés alkalmazása, amelyben a gyermek is érzékeli, hogy a kapott értékelés a fejlődését szolgálja, nem egy önmagában álló, pusztán számszerű ítélet a teljesítményéről" - fogalmazott.
A kérdőívet már több mint 100 ezren töltötték ki, ilyen széles körben még soha nem mondhatták el a szülők, gondviselők véleményüket az iskoláról - ismertette Maruzsa Zoltán.
