Egyszerre is el lehet kapni a covidot és az influenzát

Olasz tudósok nemrég megállapították, hogy a vírusok könnyebben betegítenek meg bennünket, ha sérült az orrnyálkahártyánk. Ennek szerintük az az oka, hogy a téli, hideg időben kiszárad, ezáltal pedig könnyebben keletkeznek mikrosérülések a nyálkahártyán. Vajon tényleg emiatt betegedünk meg könnyebben télen, mint nyáron? A felvetésünkre Rusvai Miklós virológus válaszolt a Borsnak.

A kulcs a csillóhámban rejlik

– Azt tudni kell, hogy a vírusok – beleértve a korona-, az influenza- és a náthavírusokat – télen-nyáron bennünk vannak. Ott leselkednek az orrüregünkben, a garatunkban. Ahhoz, hogy egy vírusfertőzést elkapjunk, és betegek legyünk, valamilyen hajlamosító tényezőre van szükség. Ez a tényező a téli időszakban a nyálkahártya áthűlése – kezdte lapunknak a professzor.

Az igaz, hogy a nyálkahártya sérülése is elősegítheti ezt a folyamatot, de ugyanennek a működési zavara nagyobb eséllyel segíti elő a fertőzést – magyarázta a virológus. A nyálkahártyát ugyanis úgynevezett csillóhámok fedik. Ezeket apró, ujjszerű nyúlványként képzeljük el, melyek kefeszerűen helyezkednek el a nyálkahártyán. A csillóhámok feladata eltávolítani a kórokozókat, de a téli hidegben, valamint nagy mennyiségű por, vagy magas légszennyezettség hatására ezeken a csillóhámokon megjelenhetnek olyan mikrosérülések, amik miatt a vírusok könnyebben hatolnak be a szervezetünkbe.

A száraz idő és a napsütés gátolja a vírusok terjedését

Felvetődik a kérdés, hogyha télen könnyebben megbetegedünk, akkor nyáron miért nem. Rusvai Miklós szerint ennek több oka is van.

– A kórokozók alapvetően úgynevezett mikrocseppek útján terjednek. Ezekből nedves időben jóval több van, mint máskor, így a vírusok is könnyebben „utaznak” egyik helyről a másikra. Száraz időben – függetlenül attól, hogy nyár van vagy tél – ugyanakkor nehezebb a fertőzésátvitel, mert a mikrocseppek úgymond elpárolognak, szaknyelven szólva beszáradnak, ez pedig tönkreteszi a kórokozókat – mondta a szakember. A nyári, napfényes időjárás a szervezetünk számára is kedvezőbb, hiszen a napfény által termelődő D-vitamin elősegíti az immunrendszer optimális működését. Emellett a napból származó ultraibolya-sugarak fertőtlenítő hatással rendelkeznek ezekre a mikrocseppekre is, ugyanúgy, mintha például a szabadban szárítjuk a ruhát. Összességében ezeknek köszönhető, hogy nyáron nincs annyi fertőzés.

Van, aki egyszerre covidos és influenzás

A vírusok tehát ilyenkor tartanak dömpinget, ráadásul a korona- és az influenzavírust akár egyszerre is el lehet kapni.

– A december eleji adatok szerint az orvosoknál jelentkező betegek háromnegyedét a koronavírus, egynyolcadát influenzavírus, másik egynyolcadát pedig valamilyen náthavírus betegítette meg.

– részletezte Rusvai Miklós. A virológus azt mondta, a két vírus együttes fennállásának már külön neve is van – ezt fluronának hívják –, és akár súlyosabb szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat. Ennek a gyakoriságát az orvostudomány nem tudja megmondani, de a létezésére vannak példák.

A krónikus betegek oltással védekezhetnek

A betegségek ellen természetesen mindenki úgy védekezik, ahogy tud. A tudomány jelenlegi állása szerint már mind az influenza, mind a koronavírus ellen érhető el védőoltás. De melyiket kinek érdemes beadatni?

– Elöljáróban fontos leszögezni, hogy aki az elmúlt fél évben átesett a koronavírus-fertőzésen, annak nem szükséges, hogy beoltassa magát. Elsősorban azoknak érdemes felvenni az oltóanyagot koronavírus ellen, akik 70 év felettiek, vagy valamilyen rizikócsoportba tartoznak – például dohányoznak, cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvednek.

– zárta a beszélgetést Rusvai Miklós.