Elképesztő jóslások: ezért fontos a babonások szerint a Luca-nap
A dátum, melyhez rengeteg érdekesség köthető: december 13-a. Máris megmutatjuk, mennyi érdekesség élt Luca-nap kapcsán az egykori emberek fejében.
Hiszed vagy sem: december 13-a a babonások talán legfontosabb dátuma az évben. Még akkor is, ha nem péntekre esik! Merthogy december 13-a, Luca-nap! Annak idején, a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (szemben a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, bizonyos eseteken december 22-ére esik). A leghosszabb éjszakáról pedig úgy tartották, hogy akkor bújnak elő a mágikus képességekkel bíró lények, a rossz szellemek és persze a boszorkányok, hogy megbüntessék a parancsaikkal szembeszegülőket. S hogy mit tilos tenni ezen a napon? A tűzgyújtástól a szövésen és mosáson át a kenyérsütésig, varrásig gyakorlatilag az összes házimunka elvégzése szigorú büntetést vont maga után – a hiedelem szerint.
Érthető, hogy a többség komolyan vette Luca-nap tiltásait, extra védelemként pedig volt, aki hamut vagy fokhagymát, más szenteltvizet, keresztet használt az esetleges rontás ellen. Egy érdekes népszokás azonban erősen kötődött december 13-ához, ez pedig a Luca-széke. A kapkodósnak semmiképp sem nevezhető tevékenység lényege, hogy Luca nap dátumától egészen szentestéig készült az ülőalkalmatosság, melyre érdekes módon ráálltak az emberek, hogy az éjféli szentmisén megpillanthassák az emberek elől rejtőzködő boszorkányokat.
Így segíthet a Luca-nap
A büntetések mellett a december 13-ai Luca-napi jóslások is ismertek. Így például Luca nap estéjén 12 gombócot helyeztek a tűzre tett vízzel teli lábosba a házasodni vágyó lányok. A gombócok mindegyike férfi nevet tartalmazó papírcetlit rejtett: a hiedelem szerint a víz felszínén először felbukkanó gombóc tartalma elárulta, hogy hívják majd a leány jövendőbelijét. Ennek a jövendölésnek pont a fordítottjaként működött a párnahuzatba rejtett, 12, egy-egy férfi nevet tartalmazó cetli. A párnahuzatból minden nap egy cédulát ki kellett venni, majd tűre dobni. Így karácsony napjára csak egy név maradt a párnában: a megjósolt férjét.
Áldott jó híreket hozhat Luca napja
A jövendőbeli nevén túl az esküvőről is jövendölhetett Luca. Úgy tartották, hogy ha a december 13-án vízbe tett ág kizöldült karácsonyig, akkor jövőre házasságra készülhetett a szerelmes lány.
Hasonlóan vélekedtek a december 13-án elültetett Luca-búzáról is: úgy tartották, hogy ha karácsonyra kizöldül, akkor jó termés lesz jövőre. Volt még egy érdekes módja a jó dolgok bevonzásának,: a Luca-napi kotyolás. Ilyenkor a helyi gyerekeke körbejárták a falut és minden egyes háznál sajátos rigmusokkal kívántak jó termést, haszonállat-gyarapodást. Jutalmul ajándékokat kaptak.
Íme egy videó arról, hogy zajlott a Luca-nap jeles eseménye, a kotyolás!
Nem ártott a tűz Szent Lucának
A boszorkányos vonal mellett a néphit Luca napján Szent Lucára/Szent Lúciára is emlékezett. A tehetős szicíliai família sarja szüzességi fogadalmat tett édesanyja gyógyulásáért. Ám mindezt nem nézte jó szemmel Lucia vőlegénye, akinek dühe nagyobb volt a szerelménél: keresztény hite miatt bepanaszolta az uralkodónál, aki többféle módon is szeretet volna megtörni a lány hitét, ám Lucia ellenállt. Végül halálra ítélték, és megpróbálták elevenen elégetni, de nem ártott neki a tűz, így végül kardot szúrtak a torkába.
Érdekes történetet osztott meg a Ripost munkatársával a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Szent Lúcia osztályába járó egyik diák. Íme:
A dédnagymamám 1911. december 13-án, Luca napján született, vagyis 11.12.13. volt a születési dátuma, és ez a fajta számmisztika még a bátyám születési idejében is felfedezhető.
Nem mindenki félt a boszorkányoktól
Boszorkányok mindig is léteztek a hiedelmek szerint, és a népi folklórban általában negatív gondolatok társultak hozzájuk, mivel az emberek többsége félt természetfeletti képességeiktől, és azt hitte, hogy démoni erejükkel betegséget és balszerencsét hoznak. A történelem során emiatt rengeteg boszorkánynak kikiáltott nőt ítéltek halálra, a legtöbben közülük máglyán végezték.
Ugyanakkor ők voltak azok a vajákos asszonyok is, akik tudták, hogyan kell elhajtani egy nem kívánt magzatot, de persze az ellenkezőjét is, hogyan lehet teherbe vagy legalább is szerelembe esni. Ilyen szerelmi kötésért, bájitalért, varázslatért is sokan fordultak hozzájuk, ezért a megítélésük koránt sem volt egységes.
6+1 elképesztő Luca-napi szokás
Több meghökkentő Luca-napi szokást is tartottak annak idején. Ezekből szemezgettünk:
- Luca-kalendárium: Luca napja időjóslás szempontjából is fontos dátum: az azt követő 12 nap időjárása a jövő esztendő 12 hónapjának meteorológiájáról jövendöl. Ezt hívják Luca kalendáriumának.
- Luca töke: a halloween megjelenése előtt december 13-a volt az a nap, amikor tököt faragtak, este meggyújtott gyertyát tettek a belsejébe, s annak rémisztő külsejével próbálták elijeszteni a rossz szellemeket.
- Luca-maszk: a gyerekek este rémisztő álarcokba, öltözékekbe bújtak, ijesztgetve a helyieket, akiktől mindezért édességet reméltek. Ha nem kaptak, átkot szórtak!
- Luca-disznó: azzal ijesztgették a rossz gyerekeket, hogy elviszi őket a disznó képében megjelenő kísértet.
- Luca-csíny: ha valakit bosszantani akartak, nem bántak csínján a csínyekkel, például a szekerét az éj leple alatt szétszedték és valamelyik tetőn rakták össze, aztán az egészet a rossz szellemekre és boszorkányokra fogták.
- Luca-pogácsa: pénzérmét tettek a pogácsába, majd megsütötték meg. Úgy tartották, hogy aki evés közben megtalálta, annak szerencsét hozott.
- Luca-pénz: a Luca-pogácsában talált pénzre vigyázni kellett, mert úgy vélték, hogy csak megtartva hoz szerencsét!
Így látta meg a Luca-székét készítő mester a boszorkány szarvait – Videón a Luca-napi népszokások:
