Hatalmas szenzáció: Elon Musk rakétája viszi a világűrbe az új magyar kisműholdat
Az őrült tudós és mérnök rakétája juttatja majd a levegőbe Magyarország legújabb kisműholdját. A pici eszköz kisebb, mint egy szemüvegtok, ráadásul igazi csapatmunka eredménye.
Forrás: Pixabay
Újra meghódítja egy magyar kisműhold a világűrt! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával nemrég elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb űreszköz. A szerkezet mindössze 5x5x15 centiméteres méretével így is az egyik legnagyobbnak számít azok között, amiket eddig kifejlesztettek. A műhold a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre. A kisműhold az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A klub eddig valamennyi űreszköz fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
Alig 60 deka, mégis tele van pakolva
Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense az NMHH közleményében elmondta, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold egységébe, így a súlya majdnem elérte a 600 grammot.
– Mivel a tömeg maximális súlyát 750 grammnál húztuk meg, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító rendszerek, valamint az elektroszmog (a mesterséges forrásokból származó elektromágneses sugárzás) vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló szerkezet is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére – tette hozzá az egyetemi docens. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló szerkezetek mellett több, tudományos kutatással foglalkozó cég mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.
Jövő májusban kerül az űrbe
Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa elmondta: azt szeretnék, ha a kisműhold a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.
– A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és a mozgásállapot vizsgálatára képes. Az MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése.
A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az USA-ból
– tette hozzá az adjunktus. A pályára állítás költségeit az USA-beli ARDC nevű szervezet (Rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítványa biztosította. A támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. A rakétát, rajta a magyar kisműholddal várhatóan 2023 májusában állítják pályára.
Tíz éve lőtték fel az elsőt
Az első magyar műhold, a Masat-1 éppen tíz éve, 2012. február 13-án került a világűrbe. Ezt szintén a BME mérnökei fejlesztették ki. A kisműhold több, mint ezer napig keringett a Föld körül, amit csaknem 15 ezerszer kerülte meg bolygónkat. Élete végén, 2015 januárjában a Föld légkörét elérve megsemmisült. A tudósok ezt akkor óriási eredménynek minősítették, hiszen minden előzetes várakozást felülmúlva a szerkezet a tervezett élettartama utolsó pillanatáig működött. Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának korábbi dékánja akkor úgy fogalmazott: a Masat–1 megsemmisülésében nem a projekt végét, hanem az űrtevékenység magyarországi felemelkedésének egyik fontos állomását kell látni. Ennek a felemelkedésnek a következő állomása jön el jövő májusban.
2022 októberében így lőtték fel Elon Musk cége, a SpaceX rakétáját, a Falcon 9-et:
