Hihetetlen titkokra derül fény a magyar hajózásról
Amikor Budapest még tengeri kikötő volt, és a magyar hajózás a világ élvonalában járt - többek között erről szól A Dunán és tengeren – A magyar hajózás palotája című könyv, ami bemutatja a magyar hajózás titkait és a MAHART-palota történetét.
A könyv azt meséli el, hogy a ma MAHART-székházként ismert épület a magyar hajózás egykori központjaként hogyan működött, kik használták, milyen történeteket látott, milyen döntéseket hoztak itt meg egykor. A könyv két szerzője Zsigmond Gábor és Tiborcz István.
A Mahart-ház most teljesen megújul: az épületegyüttesben apartmanok, éttermek, szórakozóhelyek, szálloda működik majd. A könyv az épületről szól, és emellett azoknak a hajóscégeknek és hajósoknak a történeteit meséli el, akik száz éven át használták. A MAHART-ház jelentős történelmi eseményeknek éppúgy tanúja volt, mint megannyi hajóstörténetnek. A kötetben szó esik a Vaskapuról és a mára víz alá került, jórészt törökök lakta al-dunai Ada Kaleh szigetéről - Jókainál a "Senki szigete" -, ami 1913-ban Magyarországhoz került. De szó van benne a boldog békeidők és a két világháború közötti lenyűgöző dunai luxus hajóutakról, a legnagyobb és legszebb lapátkerekes magyar hajókról, megdöbbentő hajókatasztrófákról.
A könyvben elmesélik, hogyan lett Budapest a két világháború között tengeri kikötő, de megismerhetjük a gyönyörű Zsófia sétahajót és világhírű utasait. Szó van benne kapitányok, matrózok, tengerészek sokszor hihetetlen történeteiről, de hírességekről is, mint Germanus Gyula híres orientalistáról vagy Gyarmathy Fanniról, aki részt vett egy nagyon hosszú PR-hajóúton Srí Lankáig, amivel a férjéről, Radnóti Miklósról elnevezett hajót reklámozta. Szóval a kötet Budapest és Magyarország egyik ikonikus épületéről, és ezen keresztül a magyar történelem jeles napjairól szól - a hajózás tükrén keresztül.
