Védik országunk határait, ünnepi pompában tűnnek fel állami rendezvényeken, jelen vannak nyáron a Budai Várban, de tekintélyt parancsoló fellépésükkel a szurkolói balhéknak is véget tudnak vetni a magyar rendőrlovak. De milyen fajta alkalmas ezekre a feladatokra, hogyan választják ki őket: Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Készenléti Rendőrség lovas alosztályának edzésén jártunk.
Reggel hét órakor, szakadó esőben érkeztünk meg a Készenléti Rendőrség lovas alosztályának központi istállójába. A kellemes szalmaszagban a női és férfi rendőrök éppen a nyergelésnél tartottak, hang nélkül folyt a munka, edzéshez szerszámozták fel a lovakat. Miközben fotós kollégám lelkesen kattintgatott, én Madarász Róbert őrnagyot kérdeztem arról, mik a jó rendőrló ismérvei.
Nagy termetű, jó izomzatú, jó idegrendszerű, jó monotonitástűrő
– foglalta össze röviden a Készenléti Rendőrség Lovas és Kutyás Szolgálati Osztály Lovas Alosztály vezetője, aki elmondta, hogy ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelel a magyar nóniusz fajta, ezért legfőképpen velük dolgoznak, de van néhány a már majdnem feledésbe merülő, nemzeti kincsnek számító szintén magyar gidrán ménük is. - Európán belül, sőt nemzetközi szinten is egyedinek számít, hogy magyar rendőrök csakis magyar lovakon ülnek. Amikor tíz éve elindultunk a lóvásárlásban, akkor a kiválasztási szempontok vezettek a nóniuszokhoz. Harctérre tenyésztették ki, a Habsburgok határozták meg a tenyésztési irányvonalat. Hogy olyan legyen, ami strapabíró, betegségekkel szemben ellenálló, igénytelen a takarmányban. A nóniusz az első fajta a hadtörténetben, ami meg tudta fordítani a harctéri statisztikákat. Mi ezeket a jó tulajdonságait a fajtának messzemenőkig ki tudjuk használni. Tökéletesen megállják a helyüket bármilyen rendőri feladatban.
Az őrnagy büszkén mesélt a Borsnak arról is, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a lovasrendőrök feladata nem merül ki a határvédelemben, sőt ennél sokkal több és komplexebb elvárásoknak kell megfelelniük.
Kevesen tudnak róla, de a téli időszakban fellépünk például a falopások ellen, vannak ugyanis olyan területek, ahová csak lóval lehet eljutni
– magyarázta Madarász Róbert őrnagy aki elárulta, hogy feladatuk például a nagy tömegeket vonzó rendezvények, mondjuk egy nemzetközi focimeccsen a rend betartása. - Szerencsére még mindig van a rendőrlovaknak, lovasrendőröknek tekintélye. Ha idelátogat egy külföldi, hol találkozik lóval, hol tud lovat mondjuk megsimogatni, vagy kérdéseket feltenni? Hát mondjuk a Budai Várban, vagy a Margit Szigeten, ahol szintén jelen vagyunk, mindenkinek válaszolunk, közös fotóra is igent mondunk. Ez is egyedi, számunkra ez is fontos! Ezek mellett nagy hangsúlyt kap a lovak és lovasok képzésében a díszelgési, diplomáciai megjelenések során adott lovasszolgálat. Ha a ló, lovas együtt, egységesen tud megjelenni, vagy akár több lovas együtt, az felkészültséget jelent. Ez a felkészültség tükrözi a magyar lovashagyomány őrzésének mértékét más, külföldi méltóságok és a magyar közönség előtt is – fejtette ki az őrnagy.
A nóniuszt sokan leírták, hogy csak sima ágyúhúzó ló, ma meg már Malajziából is érdeklődnek iránta.
- Nemzetközi szinten az is egyedinek, ritkaságnak számít, hogy az állományunkban a heréltek mellett mének is vannak – folytatta Madarász Róbert őrnagy, aki azt is tudatta lapunkkal, hogy a világon egyedülálló, hogy fedező méneket is foglalkoztatnak a lovas rendőri szegmensben. - Ezek a hivatalos elbírált tenyészménnek számító lovaink parancsnoki feladatokat látnak el. Éppen azért, hogy minél inkább meg tudjuk mutatni az adott fajtáink kiválóságait és a rendőri munkában hogyan állnak helyt. Az a tervünk a két fedező ménünkkel, hogy az utódaikat külföldön tudjuk értékesíteni. Ma már Csehországban és Belgiumban is dolgoznak a rendőrség szolgálatában magyar lovak, de a törökök is jelentkeztek már. A legextrémebb érdeklődés Malajziából érkezett, Kuala Lumpur főpolgármesetere is ilyen fantasztikus magyar lovakat szeretne. Ez számunkra hatalmas büszkeség.