"Az én testem maradjon az, ami" - Így vélekednek a magyarok a bőr alá ültethető chipről!
A jelen még annál is futurisztikusabb, mint gondolnánk. Éppen zajlik az érzékenyítés a fiatalok között a bőr alá ültethető mikrochip, mint fizetőeszköz használata iránt, amely az egész amerikai és európai piacon csöndben tör előre. Ma már mindez hazánkban sem ismeretlen, bár a magyarok többsége idegenkedik a technológiától.
Míg a háborúval és az élelmiszerárak növekedésével foglalkozunk, a fiatalok között berobbant a bőr alá ültethető mikrochip divatja, amely mostanra Magyarországot is elérte. A 250 euróért beszerezhető implantátummal egyelőre csak fizetni lehet szerte a világban és csak egy kézlegyintés szükséges hozzá.
A mézesmadzag a "terjedelmes pénztárca" kiváltása. A chipet egyébként a bolgár fintech cég, az iCard alkalmazásával lehet pénzzel "feltölteni", amely lehetővé teszi a különböző pénznemek használatát is praktikusan. A cég által biztonságosnak mondott beültetést a tájékoztató szerint, bárki elvégezheti magának otthon egy riasztónak tűnő hatalmas tűvel, amihez útmutatót is ad az angol-lengyel biotechnológiai vállalat. A cég azért mindemellett azt javasolja, hogy inkább szakembert, ez esetben pierser-t vagy sebészt keressen meg a megrendelő.
Érdemes a szülőknek odafigyelni, hogy milyen közösségi médián terjedő videókat néz meg a gyerek. A fiatalokat az interneten érzékenyítik a cég nagykövetei szerte Európában, akik többnyire maguk is fiatalok, de vannak akik saját típusukat mutatják be.
Eddig Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Hollandiában és Belgiumban érdeklődnek leginkább a termék iránt és ott is található a legtöbb szalon, ahol behelyezik az implantátumot, de a szolgáltatás egyre elterjedtebb. Budapesten is találni olyan stúdiót, ahol már rutinosan ültetik be a kívánt chipet.
Többféle korosztály keres fel bennünket, fiataloktól az idősebbekig. Inkább azok, akik informatikai beállítottságúak, kütyümániásak. A beültetendő implantátumok nanofrekvenciásak, többféle is létezik belőle, nemcsak fizetésre alkalmasak. Van olyan, amelyikkel zárat lehet nyitni, motort beindítani, vagy testhőmérsékletet és vérnyomást mérni.
- mondta el a Borsnak Zagyvai Gábor, a Triguana Body Art vezetője.
A vélemények megoszlanak, sokak szerint nem veszélytelen a technológia
Bár ma még állítólag nem alkalmasak GPS-es megfigyelésre az emberbe ültethető chipek, azért nem biztos, hogy teljesen veszélytelen a technológia hosszútávon. Korábban elemzők, emberjogi aktivisták kritizálták a technológiát annak kockázatai miatt. A kritikus pontokat így határozták meg:
- illetéktelenek kezébe kerülhet a chipekben tárolt adathalmaz,
- csak műtéttel lehet cserélni az implantátumot,
- a chipeket később akár nyomkövetésre is használhatják a birtokló beleegyezése nélkül,
- fertőzést okozhat a chip és az immunrendszer rosszul reagálhat a beültetésére; Katherine Albrecht megfigyelésellenes aktivista szerint az eszközök még rákos tumort is okozhatnak.
- Van aki vallási indokok miatt ódzkodik a chipektől, a Bibliában, a Jelenések könyvében például említik a "fenevad bélyegét, amely nélkül nem lehet adni és venni," melyet sokan azonosítanak a chippel.
"Ahol most tartunk igazából csak egy látványos megoldás", de van még tovább is...
A Bors megkérdezte Rab Árpád Szörényt, az NKE Eötvös József Kutatóközpont, Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársát, hogy tisztán lásson.
Ezeknek a chipek ma egyáltalán nincsen biztonsági kockázata. Persze, mint minden informatikai eszköz, ezek is feltörhetőek, leolvashatóak de ennek minimális az esélye. Inkább abból fakadnak a buktatók, hogy ezek még nem teljeskörűen működő rendszerek. Azaz nem igaz az, amivel a gyártó és forgalmazó érvel, hogy így nem kell magaddal vinned a pénztárcádat, a bankkártyádat mert csak egy legyintéssel fizetsz. Ha ma valamelyik banki kártyaleolvasó nem olvassa a kártyámat, akkor előveszek egy másikat, vagy készpénzzel fizetek. Ha csak a kézfejbe ültetett implantátumra támaszkodok, mert más nincs nálam, akkor ugyanabban a helyzetben ott állok megfürödve és nem tudok fizetni. Röviden, ahol most tartunk csak egy látványos megoldás, "menőzés". Ami valójában figyelemre méltó, hogy azon dolgoznak nagyon sok helyen a világban, hogy a chip összekapcsolódjon az emberi testtel. Leginkább az egészségügy miatt, például a parkinson kór gyógyításában, ahol az agyi tevékenységgel kapcsolják össze, vagy például a szív és érrendszerrel kommunikál az implantátum. Ebben az esetben már nagyon megnő a biztonsági kockázat, az így gyűjthető adatok kapcsán. Jelen pillanatban nem tartunk itt, de a jövő erre mutat.
- mondta el érdeklődésünkre a szakember.
"Ezzel a chipel olyan mintha beprogramoznának minket".
A Bors utánajárt, és a magyar fiatalok többsége elutasítja a chip beültetésének lehetőségét
A jövőben mindenki chipezve lesz?
Egyelőre inkább a kötelező chippezést ellenző törvények születnek, mint támogató. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az eszköz által személyiségi jogaik, szabadságuk sérül, illetve könnyen megfigyelhetőek és nyomon követhetőek lesznek, akár kényszerítés áldozatai lehetnek fizikai fájdalom generálása útján. Az Egyesült Államokban például több állam, köztük Wisconsin, Észak-Dakota, Oklahoma és Georgia is illegálissá tette, hogy bárkit chipbeültetésre lehessen kötelezni.
A mikrochip ötlete, a 2011-es terrortámadás után merült fel
Az emberek "chipeltetése" lényegében ugyanazon a technológián alapszik, mint amit az állatok nyomonkövetésére világszerte használnak, a technológián először a Mastercard kísérletezett 15 évvel ezelőtt, az Applied Digital Solutions technológiájából kiindulva. Az emberi alkalmazás ötletét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás-sorozat adta, alapvetően arra használták volna a chipeket, hogy katasztrófa esetén meg tudják határozni a mentőcsapatok az áldozatok helyzetét az RFID-chipeket követve. Már akkor is felmerült, hogy akár fizetési rendszerekhez is lehetne használni a chipeltetést.
