Csütörtökön temetik az óév utolsó napján elhunyt XVI. Benedek emeritus pápát. Az esemény valóságos egyháztörténeti kuriózum.
Érszegi Márk Vatikán-szakértő rávilágított: XVI. Benedek ugyan nem regnáló pápaként távozott az élők sorából, a tisztelőinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy elbúcsúzhassanak tőle. Ez nem csak a közvetlen munkatársaira és a családjára, hanem a hívekre is vonatkozik.
– A felravatalozás után, illetve a temetésen is nagyjából azt a szertartásrendet követik, amit egy uralkodó pápa esetében kell, de bizonyos variációkkal.
Egyértelmű, hogy nem használják a pápai méltóságjelvényeket
– szögezte le Érszegi Márk.
– A fehér infula, azaz püspöksüveg a gyászhoz tartozik, ezért azt XVI. Benedek fejére is felhelyezték, és azt viselik majd a temetési szertartást celebráló püspökök is. A pápai gyász színe a vörös, ezért mind Benedeket ilyen színű miseruhába, kazulába öltöztetik, mind pedig ilyen színűt vesznek magukra a püspökök. Ez egyébként a vértanúk liturgikus színe is, igaz, a kettő összefügg, hiszen az első pápa, Szent Péter apostol is vértanúként áldozta az életét Krisztusért, amikor fejjel lefelé keresztre feszítették.
Az emeritus pápa esetén nem teszik az elhunyt vállára a palliumot, a gyapjúból szőtt sálszerűséget. Ezt hagyományosan az érsekek és a pápa viseli a miseruhán kívül
– mondta a szakértő, és rávilágított: azzal, hogy XVI. Benedek lemondott a tisztségéről, még életében maga tette le a méltóságjelvényeket is. Ugyancsak bárkinek feltűnhet a világot bejárt fotókon, hogy nem tették az elhunyt egyházi személy kezébe a keresztben végződő pápai pásztorbotot, a ferulát sem. A döntéshozók körében egyébként rövid vita is zajlott azzal kapcsolatban, hogy a visszagörbülő püspöki pásztorbotot alkalmazzák-e XVI. Benedek esetében, hiszen a püspökségéről soha nem mondott le. Végül arra jutottak, hogy furcsán hatna, ha a volt pápát egy „sima” bakulával látnák el a koporsójában.
A rendelkezések szerint a volt pápát legkésőbb a halála után hat nappal végső nyugalomra kell helyezni.
A temetési szertartásra a Szent Péter téren kerül sor praktikus okokból, mégpedig azért, mert ott férnek el tömegek.
Korábban a regnáló pápa halálának beálltát úgy állapították meg, hogy egy ezüstkalapáccsal háromszor megkocogtatták a homlokát, miközben a születési nevén szólítgatták. Ha nem reagált, bejelentették, hogy a lelke elhagyta a testét. Egyesek úgy tudják, hogy a gyakorlat még él, ám a valóságban utoljára 1963-ben, XXIII. János esetében alkalmazták. Az egyház is fejlődik, és ilyen kérdésekben a modern orvostudományra hagyatkoznak. Igaz, hogy hagyománytiszteletből akár követhetnék a régi formát is, de úgy döntöttek, hogy inkább eltekintenek tőle.
– Az uralkodó pápa halálának megállapítása jogi aktus is, hiszen széküresedéssel jár. Az emeritus pápa esetében erről nincs szó.
A halászgyűrűt a pápa halála után összetörik, hiszen azzal, mint a hivatali jelvényével, gyakorlatilag a pecsétgyűrűjével hitelesítette az iratait. XVI. Benedek gyűrűjét már a lemondásakor megsemmisítették.
Ha uralkodó pápa veszíti életét, a hírt a pápa államtitkárság helyettes vezetője, vagy a pápa római bíboros helynöke jelenti be. Erről hivatalosan értesíti a bíborosi kollégium dékánja a bíborosi testületet, és a külföldi államokat. Benedek halála után a hivatalos bejelentést a szentszéki szóvivő tette meg, aztán a közleményt különböző fórumokon továbbították. Magyarországon kívül a Twitternek lényegesen nagyobb a presztízse, ezért nem csoda, hogy már a katolikus egyháznak is van azon fóruma. Könnyen lehet, hogy még egyházi körökben is sokan onnan értesültek a gyászhírről.
Ferenc pápa egyébként egy bölcs öreg nagypapáéhoz hasonlította elődje státuszát. Saját bevallása szerint is többször kikérte a véleményét, persze az semmilyen formális kötelezettséggel nem járt. Benedek pápa mellesleg még a regnálásakor hozta létre az emeritus pápa tisztséget, és ő maga döntött arról, hogy megtartja a fehér reverendát, illetve az őszentsége címet.
Érdekes tény, hogy Ferenc pápa egészségi állapota sem tökéletes, ezért az utóbbi hónapokban már nem maga celebrálja a szentmiséket, hanem csupán részt vesz azokon, ráadásul nem is miseruhában, hanem palástban. A pluviálét az egyház többek között litánián, keresztelésen, esketéskor és temetésen használja.