A baloldal rendre kiszolgálja a külföldi érdekeket
Sokszor nagyon kilóg a lóláb.
Négy Mancs Alapítvány, Erzsébet-utalvány, NOlimpia, „rabszolgatörvény” – néhány jól azonosítható eset, amikor a hazai baloldal a külföldi érdekek szolgálatába állt. Jól látható, nem a debreceni akkumulátorgyár elleni az első akciózásuk.
Nem a debreceni CATL akkumulátorgyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. Már többször hangsúlyoztuk, hogy az akkumulátort gyártó üzemek telepítéséért most nagy verseny folyik Európában, hiszen az autóipar áthangolása elektromos meghajtásra megállíthatatlanul folyik. A baloldal azonban nem csak most választotta a Magyarországéval ellentétes érdekek kiszolgálását – írja a Ripost.
Emlékezetes például, hogy a bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Az akkori balliberális kormányzat nem védekezett kellőképpen a befolyásolás ellen, ennek pedig az lett a következménye, hogy az állatvédők kampánya után német áruházláncok függesztették fel a hízott liba forgalmazását 2008-ban.
A Négy Mancs mögött felsejlő francia érdekeket nem sikerült teljeskörűen bizonyítani, habár a 2010-ben hatalomba kerülő második Orbán-kormány idején ezzel megpróbálkoztak.
Egyébként mire az elszámoltatás elkezdődhetett volna, a baj már megtörtént: a legnagyobb hazai, hízottliba-májat termelő cég, a Hungerit Zrt. 2008 szeptemberétől megszüntette a hízott baromfi vágását, és emiatt kétszáz munkástól is megváltak. A döntést a cég az osztrák bejegyzésű Négy Mancs Alapítvány kampányával indokolta, amelynek eredményeként a Rewe csoport (Metro, Lidl) és a Kaufland felhagyott a magyar libamáj forgalmazásával Ausztriában és Németországban. A Hungerit mellett számos kisebb tenyésztő látta kárát az „állatvédők” agresszív kampányának. A Magyar Narancs 2019-es cikke szerint egyébként a Négy Mancs azóta a megszűnés szélén áll.
Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást.
A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner az utalványok után realizált hasznot pedig kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, amelyet azonban nemzetközi bíróságokon támadtak meg.
Az Erzsébet-utalványt végül meg is kellett szüntetni, és 2018-ban a francia utalványgyártó cég is pert nyert a magyar állam ellen, de addigra már kivonultak a magyar piacról. Az Erzsébet-utalványokat is rendszeresen kritizálták a baloldali sajtóban, az ellenzéki politikusok pedig rendre azt követelték, hogy inkább készpénzt adjon a kormány.
Kirívó eset volt a Momentum Mozgalom indulását jelentő NOlimpia kampány is 2017 januárjában. A 2024-es olimpia rendezéséért már csak három pályázat volt versenyben, a budapesti, a párizsi és a Los Angeles-i, amikor Fekete-Győr Andrásék elkezdtek aláírásokat gyűjteni a magyar pályázat ellen. Több mint 200 ezer aláírás jött össze, a Budapesti Olimpiai Bizottság pedig vissza is vonta a pályázatot.
Ezután a jövő évi játékok rendezésének jogát Párizs, a 2028-as játékokét pedig Los Angeles kapta, Franciaországban és az USA-ban ugyanis nem kezdtek aláírásgyűjtésbe a játékok ellen.
Hasonlóan nagy akciózás volt 2018 végén, amikor a baloldal pártjai a parlamentben obstruáltak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. A kormány a hazánkba érkező befektetők érdekében tett módosításokat, amelyeket a baloldal rabszolgatörvényként azonosított. A módosításokat elfogadták, de Magyarországon nem terjedt el a rabszolgatartás. A foglalkoztatottság pedig rekordmagasan van.
A parlamenti munkából visszavesznek, de a szövetségi politikában még nincs egyetértés.
A Momentum múlt pénteken egy sajtóeseményen próbálta magyarázni folyamatos gyengülésének okait, és megnyugtatni a velük barátságos médiát, hogy Donáth Anna hét végi visszatérése után újra növelni tudják majd a támogatottságukat.
A párt elnöke szerint februártól „jelentősen visszavesznek a parlamentben”. Ők úgy látják, hogy a kétharmados többség mellett nincs értelme törvényjavaslatokat benyújtani vagy részt venni a többségi javaslatok vitájában. A szavazásokon nyomnak gombot, vagyis teljesítik a házszabályi minimumfeltételeket, a frakcióvezető is megszólal majd időnként, de nem ülnek be „statisztálni az egypárti hatalomgyakorláshoz” – erről számolt be Gelencsér Ferenc Momentum-elnök a 444.hu-nak egy múlt pénteki sajtóbeszélgetésen.
A balliberális portál beszámolója szerint a fennállása óta ilyen háttéreseményt még nem tartott a Momentum: a jelek szerint csak a számukra baráti sajtót hívták meg. A cél az lehetett, hogy fenntartsák a figyelmet a párt „húzóneve”, Donáth Anna február 4-i visszatéréséig.
A DK-t másolja a Momentum
A parlamenti munka hanyagolása nem újdonság a baloldalon. Gyurcsány Ferenc már 2016-ban bejelentette, hogy a DK akkori képviselői kivonulnak az Országgyűlésből, és inkább az emberek között politizálnak. Gyurcsányék azóta is előszeretettel használják a kivonulásformulát politikai kommunikációjukban.
Most valami hasonlóra készül a Momentum is:
a párt tagjai az idézett sajtóeseményen azt vetítették előre, hogy a jövőben akár a politikusaik is meglátogathatnak hatvan év feletti rászorulókat, akiknek majd tűzifát visznek, sőt azt fel is aprítják.
Gelencsér Ferencék a debreceni akkumulátorgyár témájára is lecsaptak. Miután az LMP a saját ziccerét kihagyva nem vette fel a helyi népszavazáshoz szükséges aláíróíveket, a Momentum is beadott egy kérdést. Amennyiben ezt jóváhagyja a helyi választási bizottság, úgy a frakció – Gelencsér szerint – lényegében Debrecenbe költözik, hogy teljes gőzzel készüljenek a kampányra. – Nem lesz könnyű bő harmincezer aláírást összegyűjteni, de ha összejön és a helyiek nemet mondanak, az komoly politikai fegyvertény lesz, egyben súlyos vereség a kormánypártnak: ha a helyiek ellenében is megépül a gigantikus akkumulátorgyár,
a Fidesz jelentősen meggyengül Debrecenben
– ábrándozott a Momentum-elnök a 444.hu cikke szerint.
A párt politikai stratégiájához tartozik még, hogy a klímapolitikát a leghangsúlyosabb témává emelik. Szerintük ezzel ellenpólust lehet képezni a témában a környezetvédelmi kérdéseket mellőző és rendre az iparosítást szorgalmazó kormánynak. Emellett, ahogy a párt tagjai között többen említették, a párt a klímaváltozás és a környezetpusztítás miatt aggódókat tekinti az egyik legfontosabb potenciális szavazórétegének.
Szövetségépítési kérdésekben azonban nincs egyetértés a párt tagjai között. Gelencsér Ferenc a beszámoló szerint nyitna a hasonló profilú LMP és Párbeszéd felé, azonban a többi megjelent politikus ezt nem hozta szóba. Arról sem számoltak be, hogy próbálnak-e igazolni politikusokat, például fővárosi baloldali polgármestereket, de erre a felvetésre is csak óvatoskodva, konkrétumok említése nélkül reagáltak a párt elöljárói.
A súlytalan és semmitmondó kommunikáció egyébként könnyen a Momentum vesztét is jelentheti.
A párt a sajtóban lassan és konkrétumok nélkül reagál. Emlékezetes volt például a fővárosi rezsitámogatások ügye. A DK-s kerületek akciózására Gelencsér a saját oldalán viszonylag hamar reagált, a párt sajtója azonban késlekedett. A Momentum elől a show-t végül az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes vitte el, aki konkrétumokat említve sorolta fel, hogy szerinte mi a feladata egy kerületi polgármesternek.
