A Retro Rádió reggeli műsorában Bochkor Gábor is felhívta azt a körmendi férfit, aki több mint kétezer sörösdobozt gyűjtött össze a lakásában. Sávoly Zoltán a műsornak köszönhetően olyan dobozokkal fog gazdagodni, amilyenek még nincsenek a gyűjteményében.
Forrás: Borsonline
Bochkor Gábort és a Retro Rádió reggeli műsorát is megihlette a Bors napilap egyik cikke, amelyben Sávoly Zoltán sörösdoboz-gyűjtőt mutattuk be. A körmendi férfi több mint 2100 sörösdobozt tart a lakásában. E tekintélyes mennyiség 35 év alatt gyűlt össze.
Zoltán a Bochkorban is mesélt elképesztő szenvedélyéről. Elmondta, hogy az első dobozt, egy Zipfer sört apósa szerezte Ausztriában, mert ő a körmendi labdarúgó klubnál dolgozott és gyakrabban járt nyugaton. Később egy tehervonat csak az ő kedvéért fékezett le azon az állomáson, ahol a férfi forgalmistaként dolgozott.
Megkérdezte tőlem a mozdonyvezető, hogy én gyűjtöm-e a sörösdobozokat. Mondtam, hogy igen. Aztán átnyújtott egy szatyorral, hogy akkor itt van, tessék. Ezután terjedt el rólam, hogy tehervonatok hordják nekem a dobozokat
- nevetett Zoltán.
Ráadásul a műsor révén tovább gyarapíthatja a gyűjteményét, ugyanis Bochkor Gábor felajánlott Zoltánnak 8 doboz holland kézműves sört. Kiderült, hogy egyik márkából sincsen doboza a gyűjtőnek.
– Rengeteg holland dobozom van, de az utóbbi időben nem kaptam, valószínűleg ezek újak. Ki ne dobjátok őket, ha valahogy eljuttatnátok hozzám... hú de örülnék neki! - lelkendezett a gyűjtő, mire megígérte a stáb, hogy futárszolgálattal továbbítják a sörösdobozokat a férfinek.
A beszélgetés itt visszahallgatható:
Sávoly Zoltán korábban lapunknak is elárult néhány kulisszatitkot a gyűjteményéről, Például azt, hogy a dobozoknak saját polcrendszert épített. Ezt sajátkezűleg rakta össze, amihez segítséget nyújtottak asztalos édesapjának a szerszámai. A polcokat úgy mérte ki, hogy a dobozok méretpontosan, szorosan férjenek rá, nehogy leessenek. Igaz, egyszer történt egy kis malőr.
A 35 év alatt egyetlenegyszer fordult elő, hogy amikor elmentünk itthonról a feleségemmel, akkor bukóra nyitva hagytuk az ablakot. Pechünkre épp akkor támadt egy óriási vihar hatalmas széllel, és a huzat keresztülfújt a lakáson. Amikor hazaértünk, órákig csak a sörösdobozokat szedtük fel a földről
- nevetett Zoltán, akinek a felesége csak úgy engedte meg, hogy a gyűjtemény a lakásban maradhasson, ha a takarítással neki nem kell foglalkoznia. Így a portalanításuk a férfire marad.
Évente négyszer törlöm át a dobozokat, ami alkalmanként húsz órát vesz igénybe. Ilyenkor hozom a létrát és a törlőrongyot, és nekiállok a munkának. A dobozok mindig cserélődnek, mert amelyek a polcok tetején vannak, azok alulra kerülnek, a lentebbiek pedig egy sorral feljebb
- mondta Zoltán.
Zoltán 27 féle űrtartalmú dobozzal rendelkezik: a legkisebb 1,35 decis, míg a legnagyobb ötliteres. Bár többször megfogadta, hogy nem hagyja abba a szenvedélyét, ám egyszer majdnem felszámolta a gyűjteményt.
Volt, amikor elgondolkodtam, megéri-e tovább gyűjteni a sörösdobozokat. El is határoztam, hogy eladom vagy odaadom valakinek, aki foglalkozna vele. Aztán amikor ezt elmondtam az anyósomnak, leteremtett: "Fiam, te hülye vagy, hát ez a lakás éke!", így megtartottam a kollekciót
- mesélte nevetve Zoltán, majd úgy folytatta, minden egyes doboznak saját története van. Ezek közül egyet emelt ki.
Egyszer az unokatestvéremhez utaztam Szentendrére, mert a garázsában volt egy szatyornyi sörösdoboz. Hazafelé menet a vonaton leült velem szembe egy férfi, aki olyan sört ivott, amilyennek a doboza még nem volt meg nekem. Amikor befejezte, megkérdeztem tőle, mit fog csinálni a dobozzal. Azt mondta, kidobja. Én megkértem, hogy adja nekem, mire azt felelte, ne hülyéskedjek, minek ez nekem?! Mondtam, hogy gyűjtöm őket, és megmutattam neki a szatyornyi dobozt. Meghökkent, de abban a pillanatban nyújtotta felém a frissen kiürült sörösdobozt
- emlékezett vissza Sávoly Zoltán.