"Bolondnak tartanak" - 3 fokos jeges vízben úsztunk a világbajnokkal - videó
Plavec Péter kétszeres világbajnok jeges úszó meghívására mártóztunk egyet Győrnél, a Mosoni-Dunában. A sportoló öt évvel ezelőtt csobbant először a jégtáblák között, akkor még nem is sejtette, hogy ez a szenvedélyévé válik.
A felvidéki Plavec Péter öt évvel ezelőtt, egy ismerőse javaslatára próbálta ki előbb jeges merülést, majd a jeges úszást, azóta a sportág kétszeres világbajnoka, pedig állítása szerint a kezdet kezdetén úszni is alig tudott.
Akkoriban igen stresszes volt a munkám, egy folyami hajón dolgoztam étteremfőnökként. Amikor a barátom társaságában először beléptem a jéghideg vízbe, fájdalmat éreztem, ez körülbelül két percig tartott.
Utána viszont megkönnyebbültem, és jó érzéssel töltött el, hogy képes voltam a kihívést teljesíteni. Rájöttem, hogy ezt folytatni szeretném – mesélt a kezdetekről Péter, aki elárulta nekünk, hogy
a környezetémben bolondnak tartják, de ez cseppet sem zavarja
Ezután jött el az ideje, hogy átöltözzünk fürdőnadrágba. Természetesen ennek a mozzanatnak is megvoltak a maga szabályai.
- Amikor levetkőzöl, a ruháidat ne egy kupacba tedd, hanem szépen, egymás mellé rendezve. Amikor kijössz a vízből, szeretnél majd minél gyorsabban megtörölközni és felöltözni – magyarázta a világbajnok.
Egy kicsit fájni fog!
Végre elindultunk a vízbe, közben megkérdeztem, hogy milyen élettani hatása várható számomra a csobbanásnak.
- Fizikailag és mentálisan is jobban fogod magadat érezni, ha egy ideig ezt űzöd. Lehet, hogy az első alkalom után nem, de ha többször kipróbálod, nyugodtabbnak fogod magadat érezni – mondta Péter, mire is kell felkészülnöm lélekben. És persze testben. A világbajnok úszóval a
papucsunk segítségével elkezdtük feltörni a víz felszínén kialakult jeget, majd beléptünk a mederbe.
- Most egy kicsit fájni fog, de úgy képzeld el, hogy ennél jobban nem tud fájni – jelentette ki Péter rezzenéstelen arccal. Ő láthatóan már megszokta a fagyos környezetet. Elégedetten megtett még néhány lépést, majd felém fordult és kiadta az utasítással is felérő jó tanácsot.
- Csak lélegezz! Lassan, mélyen lélegezz! Semmi másra nem kell gondolnod! - közölte, mire én csak annyit tudtam mondani: Ez nagyon szar! - amire Péter is bólogatott egyetértően.
Lassan, mélyen! Lazulj el! Ez így fáj, de jobban nem fog fájni! Próbáld kicsit nedvesíteni magad! Fontos hátul a nyakad! A hajadat ne! Ha úgy érzed, megpróbálhatsz hasig lemerülni, aztán megint ki
– mondta Péter.
Jégtáblák között
Az egész testemet elárasztó fájdalom fokozódott. Már másfél percet töltöttünk a vízben, miközben apró jégtáblák úszkáltak körülöttünk. A második perc letelte után a küldetést teljesítetté nyilvánítottuk. Kimentünk a vízből, Péter pedig ismét magyarázni kezdte, mi vár ránk.
– Néhány másodpercig zsibbadni fog az ujjad. Ez teljesen normális. Hagyd, hogy elmúljon! – világosított fel Péter. Ezt követően körülbelül fél percnek kellett ahhoz eltelnie, hogy fagyos ujjaim kiengedjenek, és képes legyek felvenni a ruháimat.
Most azt érzem, hogy kijöttünk a vízből és már a pulóver rajtam van, hogy forró a testem
– mondtam a világbajnoknak, aki tudatta, hogy ez nagyon jó jel.
Az agyad jelezte a testednek, hogy nagyon hidegben voltál és el kellene kezdeni fűteni. Ez az első percekben ilyen lesz, aztán elkezdesz majd remegni. Ez 10-15, de akár még húsz percig is eltarthat. Amikor rendesen dideregsz, az jó dolog, mert akkor az izmaid mozognak, ezáltal fűtik a testet - avatott be a sportoló a merülés utáni fájdalmakba.
Amikor kevés a vér az ujjakban
Tíz perccel a jeges csobbanás után még mindig jelentkeztek tünetek.
– Rettenetesen zsibbadnak az ujjaim! - közöltem Péterrel. Az alkalmai edzőm nem esett kétségbe.
Ez e tested természetes reakciója. Ahogy kijöttünk a vízből, a test behúzta a vért a testtörzsbe, hogy melegítse a szívet, a tüdőt és a vesét, és ezeket védje. Nincs annyi vér az ujjakban, de aztán visszamegy
– nyugtatott meg a tapasztalt jegesúszó, aki kifejtette nekem, hogy aki rendszeresen csobban a hideg vízben, annak teste megtanulja, hogy ezzel a stresszel hogyan kell bánni, és ezt az egész élete átveszi. Ez a sport egyfajta spirituális megtisztulás is.
