Folyamatosan viszik a mécseseket és a virágokat a XI. Kerületi Rendőrkapitányság elé. Egy hónnap ezelőtt gyilkolták meg Baumann Pétert egy intézkedés közben.
Baumann Péter gyermekkora óta rendőrnek készült. A kollégái, és az őt közelről ismerők szerint is kifejezetten erre a hivatásra született. Mindig is tisztában volt vele, hogy a rendőri munka komoly veszélyekkel járhat, de ez sem tántorította el. A Borsnak az egyik egykori kiképzője mesélte, hogy Péter a legfelkészültebb fiatalok közé tartozott.
Péter számára a január 12-i szolgálati nap telesen átlagosan indult. Senki sem sejthette, hogy az lesz az utolsó. Még akkor sem, amikor egységével megkapta az utasítást, hogy menjenek ki a Lecke utcába egy megvadult férfihez, aki egy társasházban az ajtókon dörömböl, illetve erőszakkal be akar menni egy idős nő lakásába. Miután megérkeztek, a férfit felszólították a nála levő kés átadására, amit aztán az egyik egyenruhás eltett.
Éppen elkezdték a tettes megbilincselését, de a ház világítása lekapcsolt, és a hirtelen támadt sötétséget kihasználva Sz. Szilárd visszaszerezte kését, majd három rendőrt megsebesített. Egyikük, Baumann Péter a kórházi ellátása közben belehalt sérüléseibe.
A támadó megpróbált elmenekülni. Már az utcán volt, amikor a rendőrök kénytelenek voltak lábon lőni.
A támadás utáni hétvégén a Borsnak sikerült vele a kórházban beszélnie.
- Általában tiszta a lelkiismeretem
– mondta, és megmutatta a két lábát. Ezzel cáfolta azt a felreppent hírt, miszerint az egyik végtagját amputálni kellett. A férfit a kórházból az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították.
Pétert kifejezetten tisztelték és kedvelték kollégái. Körzeti megbízottként a lakossággal is közvetlen kapcsolatot tartott. Talán éppen ezek miatt halála óta is folyamatosan mécsesek égnek a XI. Kerületi Rendőrkapitányság előtt. Arról is gondoskodnak, hogy friss virág is mindig legyen az emlékhelyen.