Az 1999 óta megtartott évértékelőiben Orbán Viktor hagyományosan ilyenkor elemzi az ország helyzetét is.
Huszonnégy évvel ezelőtt, 1999-ben a Pesti Vígadóban tartotta meg első évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Az akkor első ciklusát töltő kormányfő ezután minden évben a tavaszi parlamenti évad kezdete előtt értékelte Magyarország aktuális helyzetét. Idén különösen nagy várakozás előzi meg az évértékelőt, tekintettel az ukrajnai háborúra, a nyomában kialakult gazdasági válságra, az elhibázott brüsszeli szankciókra, az egész világon megnövekedett energiaárakra, valamint a háborús inflációra.
„Közel két hete pusztító erejű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, a baj hirtelen jön, nem kopogtat, egyszer csak ránk töri az ajtót”
- kezdte évértékelőjét Orbán Viktor, aki megköszönte azoknak a magyar „hősöknek” a segítségét, akik a helyszínen segítettek a mentésben.
A miniszterelnök először is felidézte, hogy mennyi minden történt az elmúlt esztendőben: választás, háború, energiaválság, infláció. Orbán Viktor szerint most a legfontosabb kérdés, hogy az európai létben végbemenő változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét. Ahogy a kormányfő fogalmazott a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket
Orbán Viktor kijelentette, hogy már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak. Kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni, és rájöttünk, hogy nem egymásért kell elvenni, hanem tudunk jóval nagyobb kenyeret sütni mint korábban. Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. Orbán Viktor szerint Brüsszelt megvető bátorsággal újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.
Igaz, hogy fáradságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jó néhány, de úgy éreztük, megérte
mondta a miniszterelnök.
Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, marad a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj, és marad a rezsivédelem is. Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását.
Orbán Viktor kijelentette, hogy soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, és annyi pénzt biztosítanak, amennyit nem látott a vidék még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem.
A termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot. A privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Mégsem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kelljen vásárolniuk a magyaroknak - fejtette ki Orbán Viktor.
És marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget.
Orbán Viktor a háború kapcsán elmondta, emberi számítás szerint még hosszú ideig, akár több évig el eltarthat majd, és mindent megváltoztatott a politikában és a gazdaságban. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átléptünk a háború éveibe.
Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de a magyarok már igen. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan haltak hősi halált a frontvonalban. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban
- tette hozzá.
Orbán felemlegette, hogy 2014-ben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, úgy döntöttek, háború helyett béke és tárgyalás legyen: „így maradt el a háború, és jött létre a minszki megállapodás”, mondta.
Orbán Viktor rámutatott arra, hogy folyamatosan fogyott el a béketábor. A németek úgy tesznek mintha a németek mindig is a háború oldalán álltak volna, alapos emberek, ha csinálnak valamit, akkor kitartóan csinálják. Mára Magyarország és a Vatikán maradt békepárti, de ennek komoly következményei lesznek.
Mint mondta, Brüsszel kötötte össze az áram árát a gázéval, ettől szabadultak el az energiaárak, és "közgazdasági egyszeregy", hogy ez mindennek megdobja az árát, különösen, ha egy állam behozni kényszerül az energiát, "a mamutok zsebre tették a profitot, amit a szankciós infláción keresztül az emberekkel fizettettek meg" - húzta alá.
A szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott.
Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek - mondta a kormányfő. Orbán Viktor közölte, hogy olyan pénzt nem kaptunk meg, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel.
A baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, de az marad, amíg az inflációt csökkenő pályára tudjuk állítani. A baloldal a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen, s amíg nem kezdenek zsugorodni, a stopnak is maradnia kell jelentette ki a kormányfő. Visszavonás helyett inkább kiterjesztettük a Diákhitelekre: így 200 ezer diákot védünk az inflációtól. A képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piaci kamatoknak. Majd hozzá tette, hogy egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon árakon keresztül havi 180 ezer forintot spórol, ami egész Európában egyedülálló.
Jön a kedvezményes vármegye-bérlet!
És most bevezetjük a kedvezményes vármegye-bérletet is. Május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegye-bérletet ajánlunk. A vármegye-bérlet 9.450 Ft-ba, a havi országbérlet 18.900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak
- jelentette be Orbán Viktor.
Orbán Viktor zárásként egy aktuális veszélyt is felidézett, utalva arra az ügyre, amiben egy pedagógiai asszisztens a TikTokon arról beszélt, milyen szexuális kapcsolata van egy 15 éves diákkal. Orbán Viktor kifejtette, nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ. Nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország. Itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének
Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket! Ami sok, az sok. Efféle dolgoknak semmi, de a világon semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, és különösen nincs az iskolákban
- zárta Orbán Viktor.