Kínainak adta ki magát a magyar csaló, átverte a fél világot

Az erdélyi Perjámoson született egy nehéz helyzetű családban, 1876-ban Sterk Nándor, aki ekkor még nem gondolta volna, hogy fényűző jómódban fog élni és többet utazik majd, mint egy külügyminiszter. A bűnözést korán kezdte, egy kereskedőcégnél gyakornokként már ellopott 500 forintot, amiért fél évet le is kellett ülnie. Szabadulása után sem tétlenkedett, a vasútnál szerzett melót és azzal kezdte átverni az embereket, hogy neki Jellinek Henrik, a közúti vaspálya társaság igazgatója a nagybátyja, ezért olcsón tud vasúti jegyeket szerezni. Sokan ráharaptak a dologra, még egy büntetőbírót is megvezetett, majd váltókkal is csalni kezdett, amiért újra lecsukták, ekkor már három évre. 

Utazás a Föld körül

A börtön után elindult világot látni, vagy mondhatnánk úgy, hogy a világot átverni. Eleinte az öreg kontinensen csalt ki pénzt másoktól, majd Ázsiába tette át székhelyét. Indiában például Kovács Ágoston és Lábay János néven festőművésznek adta ki magát és így vett fel jókora előlegeket, amikkel aztán lelépett, ha szükséges volt hamis iratokat is felmutatott az átverésekhez. Volt olyan, amikor a magyar Nemzeti Múzeum titkárának adta ki magát és így vett át műtárgyakat, mondván, hogy az intézménye majd eladja őket.

Átváltozóművész

Fantasztikusan álcázta magát, nem egyszer kínainak adta ki magát, amihez nagyban segítette 150 centiméteres magassága. Csalt Kínában és Japánban is, mindig ügyelt a részletekre, alaposan megtervezte az átveréseket az utazásairól részletes útinaplót vezetett, amelyet később megtaláltak, a szakértők szerint magas irodalmi színvonalon írt. 

Újabb lebukások 

Amikor hazalátogatott fülest kaptak a magyar rendőrök a külföldi kollégáiktól, aminek köszönhetően Budapesten elkapták, egy idős kínainak volt maszkírozva, amikor zsaruk lecsaptak rá. Két évig tartott a vizsgálata, mert olyan sokan és annyi helyről feljelentették, ennek ellenére nagyon rövid időt töltött a rácsok mögött. Németországban újra próbálkozott, ám végül újságírók buktatták le, akiknek azt hazudta, hogy ő egy művész, akitől mindenét ellopták Párizsban. Az egyenruhások Maglódon találtak rá, akkor éppen Neumann Károly, miniszteri hivatalnokként igyekezett megvezetni másokat. Az biztos, hogy 1920-ban szabadult, de innentől semmit nem lehet tudni az életéről, vagy azért mert olyan jól folytatta a csalásokat, vagy azért, mert felhagyott azokkal.