Huszonöt éve foglalkozik busómaszkok készítésével egy mohácsi férfi, akinek a február leginkább a nem alvásról szól. Ugyanis a busójárás előtt szinte megállás nélkül dolgozik Baráth Gábor vidám, vagy épp ijesztő maszkokon.
A farsangi időszak végéhez közeledve, csütörtökön (február 16.) már megkezdődött Mohácson a híres Busójárás. Az ijesztő vagy épp meghökkentő jelmezekbe bújt sokácok felvonulnak a több tízezres közönség előtt, hogy a Dunába engedjék a farsangi időszakot búcsúztató koporsót, majd máglyagyújtással űzzék el végérvényesen a telet. Azt azonban kevesen tudják, hogyan készülnek a busómaszkok, illetve kik készítik őket.
Baráth Gábor fiatal kora ellenére már 25 éve farag busómaszkokat. Azt mondta, nem saját ötlet alapján kezdte el a mesterséget.
– Mohácson minden gyereknek az az álma, hogy egyszer nagy busóvá váljon - kezdte a Borsnak Baráth Gábor fafaragó, aki az első saját maszkját kamaszként készítette el.
– A családban egyetlen maszk volt. Emlékszem rá, a bátyámmal vitatkoztam, hogy melyikünk vegye fel a felvonulásra.
Végül én kezdtem el egy sajátot megfaragni, ám amikor meglátta a szomszédunk, miben mesterkedem, odaadta az ő félkész maszkját, hogy fejezzem be.
Ennek már huszonöt éve - mesélte Gábor. A mesterséget magától, autodidakta módon tanulta ki, és azokkal a szerszámokkal dolgozott, amelyeket felmenői hagytak a családban.
A fafaragótól megtudtuk, Mohácson aki csak teheti, saját magának faragja ki a busómaszkot, de 15-20-an kiemelten foglalkoznak a maszkkészítéssel, Gábor is közéjük tartozik.
Nekem egy átlagos maszkot 8-10 óráig tart elkészítenem. De van olyan, amin évekig dolgozom, formázom, csiszolgatom őket, s majd csak a következő évben veszem elő újra
- fogalmazott a mester. Gábor nem számolta, az elmúlt negyed században hány darab maszkot faragott, átlagosan 30-50-et készít el egy évben. Az alkotások "lelkülete" nincs előre meghatározva, a faragás közben alakul ki, hogy a maszk mosolygós vagy ijesztő lesz.
– Az egész kicsitől a nagyon nagyig faragtam már. A legnagyobb egy mélyített faragású, sisak-szerű maszk volt, de készítettem már tehénfej-formájút is. Sőt, egyszer konkrét elképzeléssel kerestek meg:
valaki TSZ-elnök alakú busómaszkot szeretett volna. Visszakérdeztem, hogy mitől lesz egy maszk ilyen? Erre azt mondta a megrendelő, hogy nagy orrú legyen. Ezt meg is csináltam, ám az illető még otthon rádolgozott, és az egyik fogát befestette arany színű festékkel
- mesélte Gábor. A fafaragó vállalkozóként dolgozik, így maga osztja be az idejét, de a busójárás előtti napokban nagy a hajtás, ilyenkor alig 3-4 órát alszik.
A busómaszk háromféle fából készülhet: fűz-, nyár- vagy hársfából, mert ezek puha fák, könnyen faraghatóak. Ezért azok a fiatalok is bátran próbálkozhatnak, akik a busómaszk-faragók "utánpótlását" képezik.
– Idén indítottunk először fafaragó szakkört, amire nagy örömünkre 11 tanuló jelentkezett, akiknek az volt a feladatuk, hogy két maszkot készítsenek: egyet saját maguknak, egyet pedig a busójárás egyik kiegészítő programjának tervezett kiállítás számára.
Úgy látjuk, hogy fiatalok között népszerű ez a tevékenység. Alapvetően 13 év feletti gyerekeket várunk, mert akkorra lesz erejük a faragáshoz, de volt már olyan 11 éves is, aki redkívül ügyes volt
- mondta Gábor. A férfi a Vidák busócsoport tagja, amely a legnagyobb Mohácson. A busójáráson ők szervezik az ágyúlövést, szamaras kocsival járják a várost, és a máglyagyújtás is hozzájuk köthető. Baráth Gábor azért, hogy fennmaradhasson a busómaszkok hagyománya, jóbarátjával, Fortenbacher Attilával a Famatyi Bábszínház előadásban mutatják be a busójárás kialakulását.