A magyarok elítélik a háborúpárti nyilatkozatokat
A Századvég Alapítvány márciusi közvélemény-kutatása szerint a lakosság elítéli a háborúpárti nyilatkozatokat.
A Századvég Alapítvány az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette: a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy
"Magyarország a béketáborhoz tartozik".
Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők - annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra - bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét - tették hozzá.
Hangsúlyozták, hogy Magyarország kormánya a háborús konfliktus kezdete óta humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, amellyel párhuzamosan a harci cselekmények azonnali beszüntetését, az érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését szorgalmazza a mielőbbi békekötés érdekében.
A kormányzati politika iránya összhangban áll a lakosság elvárásaival, ugyanis a magyarok elsöprő többsége az orosz-ukrán háború azonnali, kompromisszumos lezárása mellett áll.
A lakosság következetes békepártiságára vezethető vissza, hogy a magyarok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek akadályozzák a háború mihamarabbi lezárását, illetve a konfliktus kiszélesedésének elkerülését - írták.
A Századvég közlése szerint a kormányzat békepárti álláspontját az elmúlt időszakban - nyomásgyakorlási szándékkal - bírálatok érték nemzetközi közéleti szereplők részéről. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy "Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt".
Az ezer ember megkérdezésével végzett márciusi felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) nem ért egyet a brüsszeli politikus állításával.
Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman - Orbán Viktor azonnali tűzszünetet szorgalmazó szavaira reagálva - kifejtette, hogy nem létezik sem "béketábor", sem "háborús tábor".
A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a magyarok 58 százaléka nem ért egyet a nagykövet szavaival.
Az elemzésben az áll, hogy március elején Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ukrajnai látogatásán azt szorgalmazta: az Európai Unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Megállapítható, hogy 10-ből 7 válaszadó (70 százalék) ellenzi az elnökasszony felvetését - írták.
Érdekességnek nevezték, a Századvég a három említett nyilatkozat vonatkozásában megvizsgálta, hogy a magyarok szerint ezek milyen következményekkel járhatnak a háború további menetére nézve.
A megkérdezettek jelentős többsége (54 százalék és 74 százalék közötti arányban) úgy vélte, hogy az egyes megszólalások a fegyveres konfliktus további eszkalálódását ösztönözhetik a béketárgyalások elősegítése helyett.
"Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a magyarok békepártisága töretlen, ezért a többség továbbra is elzárkózik azoktól a felvetésektől, amelyek a békekötés ellehetetlenülésének kockázatával járnak"
- olvasható a közleményben.
