Pecalegenda fedte fel a harcsázás titkát
Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a tavaszi harcsázással foglalkozunk. Ebben az időszakban lehet a legnagyobb eséllyel horogra csalni a bajszosokat.
Itt a tavasz. Éledezik a természet, és ezzel egy időben elkezdődik a valódi pecaszezon. A halak a vermelési időszak után éhesen táplálék után kutatnak, így ebben az időszakban könnyedén horogra csalhatjuk őket. A tavaszi szezont a harcsahorgászok is nagyon várják, ugyanis ilyenkor táplálkozik a legintenzívebben ez a csúcsragadozó.
Szemmel látható jelek
– Ha a vízhőmérséklet eléri a hat-nyolc fokot, akkor kezdődik a kivermelési folyamat, ami egy-két nap alatt lezajlik. Innentől kezdve elindul a táplálkozási hullám, ami azt jelenti, hogy szó szerint zabál a harcsa. Ilyenkor még agyalni sem kell azon, hova vessük be a csalinkat, hiszen bármit megeszik, ami az útjába kerül – fogalmazott a Borsnak a legendás harcsahorgász, Koós Ferenc, aki arról is szót ejtett, hogyan vehetjük észre a kivermelő ragadozót.
Nem kell sasszeműnek lennünk, hogy kiszúrjuk, ugyanis 100 méterről is észrevehető.
Egy-egy vermelőhelyen sok mázsa, de akár több tonna harcsa is összeverődik, hogy átvészelje a telet. Szélsőséges esetben akár 100 darab 50 kiló körüli harcsa is egy nagyon szűk helyen tanyázik. Ilyen egyszer egy évben fordul elő, pont a kivermelési időszakban. Ilyenkor az apró buborékokat, azaz a pörsenéseket nézzük a vízen, ami egyre nagyobb területű lesz, majd az iszapnak a felkavarása miatt úgymond „kakaóssá” válik a víz, végül pedig egymásnak esnek a ragadozók, aminek köszönhetően szó szerint látni lehet a víz felszínén a harcsákat.
Brutális látvány, néha még úgy is kimegyek a vízpartra megnézni, hogy nem horgászom.
Egy helyről, egy méret
Koós Ferenc azért is tanácsolja mindenkinek, hogy a kivermelési időszakban menjen el harcsázni, mert azon túl, hogy szinte biztos a fogás, az év hátralévő részében is zömében ugyanott maradnak a csúcsragadozók, így később is jó eséllyel távozhatunk hallal a vízpartról.
– Fontos viszont kiemelni, hogy ne a kivermelési napon, hanem egy-két nappal utána kezdjük meg a horgászatot, ugyanis aznap még nem táplálkoznak, viszont nagyon könnyen beleakadnak a horogba, amivel súlyos sérüléseket okozhatunk a bajszosnak – tette hozzá a legendás pecás, aki kiemelte: különböző taktika kell éjszaka és nappal.
– Érdekes, de fordított stratégiát kell alkalmazni. Nappal felmelegedik a segély rész, megjelennek a kishalak, azonban mégsem a napsütéses időszakban vadásznak a partközelben, hanem pont ellenkezőleg, éjszaka. Nappal pedig visszahúzódnak a mélybe, a vermelőhelyükre. Arra is érdemes figyelnünk, hogy egyívású halak vannak egy-egy bandában.
Ez számokra lebontva: egy csoportban vannak általában a kettő és 12 kiló közöttiek, a 12-30-asok és a negyven kiló felettiek. Tehát, ha fogunk egy valóban kapitális, 40 kiló fölötti példányt, akkor jó eséllyel ugyanott horogra csalhatunk még többet.
Én ebben az időszakban, ezzel a módszerrel, az ívási időszak kezdetéig, vagyis május 2-ig az éves mennyiség kétharmadát megfogom. Tehát, nem túlzok, amikor azt mondom: ebben a két hónapban tényleg zabál a harcsa.
Keszegfélék előnyben
Koós Ferenc kitért arra is, hogy csalinak elsősorban élő halat, főleg keszegféléket: vörösszárnyút vagy bodorkát kínáljunk fel csalinak, mert ezeket jobban szereti, mint a horgászok által kedvelt csalinak számító kárászt.
– Éjszaka, a sekély részeken felszín közelébe kínáljuk fel a csalit. Ott érdemes próbálkozni, ahol tényleg kicsi a víz, körülbelül 40-60 centis. Az sem hátrány, ha találunk vízbe nőt bokrokat, fákat, ezek is nagyszerű harcsahelyek, az ilyen részeken imádnak éjszaka táplálék után kutatni – zárta a harcsahorgász.
