Elképesztően megnőtt a migránsok száma, még a HVG is beszámolt róla.
Látványosan megugrott az Európai Unióban első alkalommal menedéket kérők száma 2022-ben, mutat rá az Eurostat friss adatsora. Ebből idézett a politikai elfogultságáról hírhedt hetilap.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2022-ben 881 200 alkalommal pályáztak nemzetközi védelemre EU-n kívülről érkezettek az unióban, ami 64 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.
Ez az érték már második éve növekszik: 2021-ben 537 400 kérelmet adtak be. 2020-ban jelentős esést regisztráltak, 417 100 kérelemmel, ez minden bizonnyal a koronavírus-járvány hatására lezárt határok miatt alakult így. A mostani növekedéssel is messze vagyunk még 2015 és 2016-tól, mindkét évben több mint egymillió kérvényt adtak be, a szíriai háború miatt.
A jelentés szerint a 2020-ban tapasztalt jelentős "visszaesés" (417 100) után a menedékkérelmek száma két egymást követő évben emelkedett, de még mindig nem éri el a szíriai háborúval kapcsolatos, 2015-ben és 2016-ban regisztrált csúcsértékeket, amikor több mint egymillió kérelmezőt fogadtak az illetékes tagállami hatóságok mindkét évben.
Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően az unió által biztosított átmeneti védelemben tavaly mintegy 4 331 200-an részesültek – derült ki az Eurostat jelentéséből. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
2022-ben az EU-tagállamok összesen 4 331 200 ideiglenes védelmi státuszt osztottak ki. Ez a szám tavaly december 31-én 3 826 600-on állt. A csökkenés oka az, hogy idővel több kedvezményezett elhagyta az országot, mely ideiglenes védelmet biztosított számára – vagy átkerült egy másik védelmi kategóriába.
A tavaly érkezett, első alkalommal menedéket kérők 46 százaléka ázsiai állampolgárságú volt, 22 százalékuk afrikai országból érkezett, 17 százalékuk EU-n kívüli európai állampolgár volt, 14 százalékuk pedig az amerikai kontinensről érkezett. Nemzetiségek közül továbbra is vezetnek a szírek (mint 2013 óta minden évben), ők 131 970 kérelmet adtak, be az összes kérelem 15 százalékát. A másodikok - tavaly már zsinórban a negyedik éve - az afgánok voltak, 113 495 kérelemmel (13 százalék).
A legtöbb kérelmet tavaly is Németországban adták be (217 735 darab, az összes 25 százaléka), majd Franciaországban (137 510, 16 százalék) és Spanyolországban (116 135, 13 százalék). Ausztria következik (106 380, 12 százalék), majd Olaszország (77 200, 9 százalék). Ez az öt ország vitte el együtt a tavalyi kérelmek 75 százalékát.
Lakosságarányosan Magyarország volt a legkevésbé vonzó menedék. Nálunk egymillió főre mindössze 5 darab első alkalommal beadott menedékkérelem jutott 2022-ben.
Egy fokkal vonzóbb volt Szlovákia (92 per millió), majd Csehország (127 per millió). Ebben a kategóriában Ciprus volt a legvonzóbb ország, ott ez az érték 23 864 kérelem per millió lakos volt. Mögöttük Ausztria áll (11 848 per millió), majd Luxembourg (3 711 per millió). Az EU-s átlag 1973 kérelem per egymillió lakos.