Ferenc pápa: Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?
Ferenc pápa a beszédében hangsúlyozta, a szupranacionalizmus az ideológiai gyarmatosítás útja. Mint az úgynevezett genderkultúra esetében. Dicsérte a Magyar Alaptörvényt és a magyar családpolitikát.
Háromnapos apostoli látogatáson vesz részt Magyarországon Ferenc pápa, aki pénteken nem sokkal 10 óra előtt érkezett meg a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre. Innen a Sándor-palota előtti térre vezetett az útja, ahol Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadta. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az eseményen beszédet mondott Novák Katalin.
Isten hozta Önt, a béke emberét Magyarországon
- mondta a köztársasági elnök. "Hisszük, hogy a szentatya érkezése nem véletlen Magyarországra. Őszentsége budapesti látogatása éppen az alkalmas pillanatban történik, az igazságos béke meghirdetésére" - tette hozzá. Úgy fogalmazott, mi magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus hívei és a békét kereső emberek megtalálják az életük megújulását.
A 2011-ben elfogadott alaptörvényünkben megfogalmazott igény mindnyájunkhoz szól
- mondta Novák Katalin. "Szentséged akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és a világnak" - tette hozzá. Úgy fogalmazott, a keresztény értékeken nyugvó életnek a 21. századan is van értelme, ezt erősíti meg Ferenc pápa látogatása. Novák Katalin kiemelte, a magyar alaptörvény védi a családot és azt a nemzet fennmaradásának az alapjának tekinti.
Szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztényeket, és a másként élők szabadságát is
- mondta a köztársasági elnök. "Fájdalommal és reménnyel fordulok szentségedhez, mert mi magyarok tapintjuk a háború valóságát. Mi édesanyák a békét akarjuk megnyerni, nem akarjuk a férjeinket és a gyerekeinket a frontra küldeni. Önben a béke emberét látjuk, hogy beszélni tud mindenkivel, akik nélkül nem lehet békét. Azt kérjük Öntől, hogy járjon el az igazságos béke érdekében" - tette hozzá.
Novák Katalin arról is beszélt, hogy Szent Erzsébet felelőssége mutatja, hogy felelős kormányzás nem lehet irgalmasság nélkül.
Ferenc pápa dicsérte a Magyar Alaptörvényt és a magyar családpolitikát
Ferenc pápa azzal kezdte beszédét a Karmelita kolostorban, hogy mély értelmű szavakat mondott a magyar államfő. Budapest nemcsak méltóságteljes és erős főváros, hanem évszázadok fordulópontjainak a tanúja. Itt a Dunának mely múlt, jelen és jövendő, egymást ölelik a hullámai.
Budapest a hidak, a szentek és a történelem fővárosa
- mondta a katolikus egyházfő.
Hozzátette, a béke mellett fájdalmas konfliktusokat élt meg a főváros.
Hogyan lehetne 1956-ot elfelejteni?
- fogalmazott Ferenc pápa, majd kitért a náci és kommunista rendszer bűneire, miközben sok igaz ember élt a magyar fővárosban. "Budapest ismeri a szabadság értékét, és küldetésként magában hordozza a demokrácia béke álmának a küldetést" - mondta. Budapest 1873-as alapítása Európa közös útját idézi. A háború utáni időszakban Európa azt képviselte, hogy a nemzetek közötti együttműködések véget vetnek a háborúknak.
Ma pedig úgy látszik, végig kell néznünk, hogy a háború szólistái törnek utat, miközben a békét éneklők eltűnnének. Nemzetközi szinten az indulatok szítása jellemző
- fogalmazott a Szentatya.
Arról is beszélt, hogy újra fel kell fedezni az európai lelket. Az unió alapító atyái képesek voltak a jelenen túllépni, és képesek voltak egységet teremteni.
De Gasperi, Schuman és Adenauer azt mondta, hogy az egységért dolgoztak, és nem a megosztottságért
- idézte a pápa. A békés kapcsolatok fenntartását csak úgy lehet megőrizni, hogy azzal egyenértékű kreatív erőt állítunk szemben. Ukrajnával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy hol vannak a békét szolgáló kreatív erők. "El kellene gondolkodni az egység fontosságán, ami nem egyformaságot jelent. Úgy kell európai egység, hogy senkinek ne csorbuljon az egyedisége. Olyan egészre van szükség, ami nem nyomja agyon az egyéniséget" - mondta.
A pápa élesen bírálta az abotuszt és a genderelméletet, és kiállt a családok mellett.
Magyarország hídéptő lehet, mert különféle felekezetek élnek együtt békében. Pannonhalma az ország egyik legfőbb lelki emlékműve
- mondta Ferenc pápa. Ez vezet el az utolsó szemponthoz. Budapest a szentek városa - tette hozzá. A magyar történelem életszentséggel született Szent István személyében. Később Szent István Imre herceghez írt intelmeiből idézett. Ferenc pápa szerint az igazság és a szelídséget nem lehet elválasztani egymástól. Úgy fogalmazott, Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti.
Jónak lenni jó
- mondta magyarul a pápa.
Ferenc pápa arról is beszélt, hogy nem szabad, hogy az ember bezárkózzon önmagába. "Valljuk az elesettek és szegények megsegítésének a kötelességét" - idézett ismételten az alaptörvényből a szentatya. Köszönetet mondott, hogy ezen értékek alapján működő szervezetek támogatást kapnak. Szólt az üldözött keresztények magyar állam általi megsegítéséről is, és ezt fontosnak nevezte.
A befogadás sok vitára ad okot, és ez összetett probléma, de a keresztények számára nem lehet más a viszonyulás, mint amiről Szent István beszélt az intelmeiben.
Sürgető, hogy Európa olyan jövőt teremtsen, ami vagy közös lesz, vagy nem lesz
- tette hozzá.
Ferenc pápa szólt az anyaországon kívül élő magyarokról is.
Isten, áldd meg a magyart
- zárta beszédét a pápa.
A beszéd után Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán üzent:
Magyarországnak megerősítést jelent, hogy a keresztény világ lelki vezetője a béke pártján áll
Ferenc pápa magyarországi tartózkodását péntekről vasárnapig folyamatosan követhetitek a HírTV-n. Az előkészületekről és a Szentatya programjától minden részletet itt találtok:
