„Soha nem szabad feladni!” – üzent hajléktalan társainak a híd alól albérletbe költöző Gábor
Szülei halála után került utcára a látássérült fiatalember, Pantali Gábor. Először egy híd alatt, majd lakókocsiban, faházban élt, ám a húsvétot már albérletben tudta tölteni.
Szomorú fordulatot vett Pantali Gábor, a látássérült fiatalember élete, amikor pár éve elvesztette a szüleit, ekkor ugyanis a lakhatása is bizonytalanná vált. Több fizetős és ingyenes szálláson is lakott, de azoknál úgy érezte, nincs biztonságban, ezért kiköltözött a Hűvösvölgyi Kisvasút híd alá. Négy éven át ott volt a szállása, míg a közelmúltban végre rámosolygott a szerencse – néhány Nagykovácsiban élő jótevő személyében.
Egyikük, Orbán Eszter a Ripostnak elmondta: fontosnak tartotta, hogy segítséget nyújtsanak neki, hiszen Gáborról mindenki csak jót tudott mondani.
Mindannyian láttuk a posztot az interneten, amelyben beszámoltak Gábor helyzetéről, egész Nagykovácsi elkezdett feljárni hozzá és etetni őt. Úgy terjedt a híre, hogy ő a mosolygós, dolgozó fiatalember. Karácsonykor voltak, akik félreálltak kocsival a hídnál és egy kis szaloncukrot vittek Gábornak, aztán a két ünnep között valaki felajánlott neki egy lakókocsit a lángosossal szemben. Ott élt egy rövid ideig, illetve segített az ottani munkákban. Ezután következett a faház és most az albérlet. Ez azért fontos, mert így lesz lakcímkártyája Gábornak, és ezután az önkormányzat is tud majd segíteni neki.
A Ripost Gábort is megtalálta, méghozzá nem máshol, mint a munkahelyén, hiszen a fiatalember szorgalmasan dolgozik. Elmesélte, hogy sorsa akkor vett pozitív fordulatot, amikor egy férfi megosztott róla egy képet a közösségi médiában, és ennek köszönhetően egyre többen megismerték személyesen is.
Négy évig éltem a híd alatt, arra azonban sosem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire felkarolnak majd engem az emberek. Még most is elérzékenyülök, ha arra gondolok, hogy mennyi kedves ember lakik Nagykovácsiban. Jó érzés volt ezt átélni. Úgy gondolom, hogy biztos nem segítettek volna, hogyha nem törődtem volna semmivel és ittam volna, vagy drogoztam volna. De látták, hogy tisztán tartom a környezetemet, dolgozni akarok és rendezett ember vagyok
– árulta el Gábor. A fiatalember tavaly év végén először lakókocsiba költözhetett, majd faházban élt. A húsvétot azonban már lakásban, albérletben ünnepelhette Nagykovácsiban. Sőt, még munkát is tudott vállalni, takarít a helyi Stop Shop környékén.
A célomat én már elértem! A többi hajléktalantársamnak azt üzenem, hogy soha ne adják fel, legyen bennük kitartás, és ők is elérhetnek ide. Én nem ittam, nem is drogoztam, kitartottam, és így sikerült is a célomat elérnem. Nagyon hálás vagyok minden egyes embernek, aki segített nekem talpra állni
– zárta gondolatait Gábor.
