A mű a kulturális nemzeti minimum részeként azon magyar zeneművek közé tartozik, amelyeket életkortól és zenei képzettségtől függetlenül a legtöbb magyar ember ismer szerte a világon.
Szörényi Levente és Bródy János István, a király című műve az 1983-as, királydombi bemutató óta a magyar kultúra klasszikusává érett. A mű a kulturális nemzeti minimum részeként azon magyar zeneművek közé tartozik, amelyeket életkortól és zenei képzettségtől függetlenül a legtöbb magyar ember ismer szerte a világon.
Az István, a király idén ünnepli 40. születésnapját, amely előtt a Magyar Állami Operaház a szerzők részvételével április 22-én díszbemutatóval tisztelgett. Az előadás szimfonikus operaváltozatához Gyöngyösi Levente zeneszerző készített tisztán szimfonikus partitúrát, a darab rendezője a magyar operaélet nagy mestere, Szinetár Miklós.
- Ennek a darabnak a műfaja sem nem rock, sem nem opera, a műfaja az, hogy remekmű - mondta Szinetár Miklós a bemutatón - Olyan remekmű ez, ami ma már elfoglalja a helyét a nagy magyar zeneművek sorában, mint a Hunyadi László, A kékszakállú herceg vára vagy a Székely fonó. A miénk, kitörölhetetlenül és ennek két oka van. Az egyik az elementáris zene, ami megszállja az embert, amit dúdolunk még az utcán is. A másik pedig a témája, ami arról szól, hogy bennünk, magyarokban mindig él egy István és él egy Koppány. Szeretnénk a Nyugathoz tartozni, de szeretnénk magunkból is megőrizni valamit. Mind a kettő igaz és mind a kettőnek van igazsága, ettől olyan nagyszerű ez a darab.
Az előadás ebben a megújult verzióban az Erkel Színházban debütált a Covid-idején, de 2023-ban visszatért Operaházban és a szereposztás is megújult. István szerepében Nyári Zoltán, Saroltként Komlósi Ildikó látható. Gizellát Rácz Rita és Kriszta Kinga alakítja. Koppányként Cseh Antal, míg Tordaként László Boldizsár és Balczó Péter lép színpadra.