Valóságos sztár lett János bácsi, a 84 éves esztergályos, akit a Metropol korábbi cikk óta az egész ország megismert. A lap újra ellátogatott az Magyarország legidősebb mesteréhez.
Igaz kuriózum a XVI. kerület egyetlen esztergályosa, a 84 éves Szécsényi János, aki még mindig aktívan dolgozik. János bácsit nagy szeretet és tisztelet övezi a kerületben és a Metropol riportjának köszönhetően pedig az egész országból érkeztek hozzá gratulációk és jókívánságok, illetve sokan a tiszteletüket fejezték ki a nagy tudású mesterember felé. A lap által készített videót 100 ezernél is többen látták, így valóságos médiasztár lett az idős mester.
A Metropolnak János bácsi elmesélte, hogy annak ellenére, hogy az élet alaposan próbára tette, hiszen két agyvérzésen és egy medencecsonttörésen is túl van, mindezek ellenére szorgosan dolgozik és egészen száz éves koráig nem is szeretné abbahagyni a munkát.
Egy évig alig éltem, mert a medencecsontom itt összetört, a csigolyámnál elszakadt az ideg, úgyhogy nyomorék voltam. Januárban kezdtem el egy kicsit dolgozgatni. De, ha az ember a tévé előtt ül, akkor nagyon hamar kikerül a temetőbe, innen nem visznek el az esztergapadtól az biztos, még bírok állni
– fejtette ki utánozhatatlan somolygással a mesterember, majd elárulta, hogy ő azzal ijesztgeti a fiúkat, hogy
százéves korában megy majd végleg nyugdíjba.
Az emberek egész egyszerűen imádták János bácsit és az ő történetét és valósággal jókívánság cunamival árasztották el őt; például Annamária és Helga is bíztatta a mestert.
„János bácsi! Ha bírja, kérem, maradjon még nagyon sokáig és az ön nagy tudásából legyen szíves adjon át a megfelelő embernek, embereknek! Sok egészséget kívánok továbbra is”
– fogalmazott Annamária.
Csodálatos, gratulálok és további jó egészséget kívánok neki, mert ehhez elsősorban arra van szükség
– írta Helga.
A Metropol a nagy siker után visszatért János bácsihoz, akinek megmutatták a korábban készített videót, amit nagy örömmel tekintett meg. Az esztergályos kissé meghatódva hálálkodott az összes embernek, aki szépet és jót kívánt neki, és egyben köszönetet is mondott a szép szavakért:
Nagyon köszönöm a jókívánságokat, hasonló jót kívánok én is mindenkinek, hogy élje meg azt a kort, amit már én is megéltem. Jó egészséget kívánok mindenkinek, aki nekem ilyen jókat kívánt
– zárta gondolatait a mindig mosolygos János bácsi.