8 dolog, amit nagyon csúnyán elrontott Karácsony Gergely

Karácsony Gergely 2019-ben sokkal jobb kondíciókkal, több mint 200 milliárdos tartalékkal vette át Budapestet az előző városvezetéstől, mint Tarlós István anno Demszky Gábortól. De már 2020-tól csőddel riogatott, pedig eddig sosem látott mértékű iparűzési adót zsebelhetett be a Városháza. Közben néha logikátlannak tűnő spórolásba fogott. Leszereltetett 3000 szemeteskukát – a szemét elöntötte a várost, a megtakarítás viszont egy-kétszer tízmillió forint, ami elhanyagolható összeg Budapest sok tízmilliárdos büdzséjéhez képest. Máskor meg pazarló volt. A kötelező budapesti feladatok helyett önként vállaltakat teljesített. Karácsony semmiért nem vállal felelősséget. Ez a Karácsony-jelenség, amelynek a fővárosiak isszák meg a levét, a Metropol azt is megmutatta, hogyan:

1. Csőd szélén: rekordbevételek mellett pocsék gazdálkodás

Karácsony Gergely csődbe vitte Budapestet, pedig Tarlós István korábbi főpolgármester 214 milliárd – ebből 180 milliárd szabadfelhasználású –, pluszt hagyott a város kasszájában 2019-ben. Ráadásul ezalatt a négy év alatt – az ideit is beleértve –, ha összehasonlítjuk Tarlós István utolsó négy évével, akkor 200 milliárd forinttal több iparűzésiadó-bevétele van. Tehát összességében már több mint 400 milliárd forint pluszról van szó, ami nem volt elég a baloldali főpolgármesternek arra, hogy rentábilisan működtesse a várost. 

Nézzük a számokat!

Karácsony kifogyott a budapestiek pénzéből, de nem vállal felelősséget. Ahogy semmiért sem...

Gyurcsány parancsára 2023-ban Karácsony Gergely bejelentette a főváros fizetésképtelenségét, amely szerinte júliusra várható. De már nem először jelent csődöt...

Karácsony 2019 októberében nyerte meg a választást, 2020 januárjában már csődöt kiáltott, pedig Tarlós 214 milliárdot hagyott a kasszában. A csőd „meglepetésszerűen” elmaradt... 14 hónapnyi regnálás alatt viszont felélték a korábbi városvezetéstől örökölt milliárdoknak több, mint felét: 134 milliárdot. 2021-ben szintén csődközeli helyzetre hívta fel a figyelmet, de az szintén elmaradt. 2022 sem maradt ki a sorból, akkor már a BKV-járatok leállítását is belengette, aztán hasonlóan az előző évekhez, ez is elmaradt. Most, éppen az önkormányzati választások előtt előtt egy évvel újra bejelenti a csődközeli helyzetet, de itt már fizetésképtelenségről beszél és arról, hogy „bár ő maga feddhetetlen”, a kormány miatt annyira nincs pénze a baloldali Városházának, hogy inkább törvényt sértene és mint az ország leggazdagabb települése, a szolidarítási adót nem fizeti meg. Az 58 milliárdból csak 33-at hajlandó a szegény, kistelepüléseknek juttatni. Itt olyan kistelepülésekről van szó az országban, amelyeknek akár egyáltalán nincs iparűzési adóbevétele. Karácsonyék viszont idén iparűzési adóból 271 milliárdot tesznek zsebre... Nagyon egyszerű a matek, ez pont 271 milliárddal több, mint a 0 forint... 

2. Budapesti Lakógyűlés: a polgárok háta mögé bújik

Karácsony Gergely a csőd felelősségét megpróbálja a kormány után kamuból a budapestiekre is áthárítani: olyanokat kérdez tőlük, hogy járjon-e a villamos, a metró... A konzultáció nagyon jó lehetne, ha olyan kérdéseket tenne fel, amelyek nem félrevezetőek, és nem biztatnak törvénysértésre. Miután tudja Karácsony, hogy ő maga, mint választott tisztségviselő, nem dönthet törvénysértésről, kiadja a budapestieknek ezt a „príma” lehetőséget, hogy később a lakosság „szoknyája mögé bújva” ezzel takarózhasson.

3. Úszik Budapest a szemétben

3000 ezer kukát leszereltetett a főpolgármester karrierje elején, mert spórolni akart. Hogy mennyit sikerült? Csak sejteni lehet, hogy finoman szólva is elég keveset... Ugyanakkor az intézkedés alkalmával nem vette figyelembe azt, hogy a budapestiek életminőségét rombolta. A felelősséget sosem vállalta, nem úgy, mint a fővárosi szocialista frakciót vezető Horváth Csaba. Ő ugyanis bevallotta: hibás döntés volt a kukákat leszereltetni. 

4. Ellehetetlenítette az autós közlekedést

Mára állandósultak a dugók Budapesten. Karácsony több fejlesztést megörökölt Tarlóstól – Lánchíd, 3-as metró, Blaha Lujza tér –, de a projekteket pazarlóan újraterveztette, ezzel jelentően csúszott mindegyik befejezésének határideje. Ráadásul sokkal többe kerültek és kevesebb műszaki tartalom valósult meg. Ennek tetejében logikátlanul szervezte meg ezek, illetve más munkálatok kivitelezését. Több időben egybeesett, az útlezárások pedig megkeserítették az autósok életét. Állandósult a dugó. Ráadásul balesetveszélyes bicikliutakat festetett föl, amelyek több helyen el is koptak mára, sávokat vett el az autósoktól, érthetetlen helyszíneken, hogy ott is bringautakat festhessen. Az autósokra sosem volt tekintettel, nem létesített parkolóházakat, megszüntette a baloldali kerületekkel együtt a lakosság számára eddig ingyenes parkolást. Sosem kért elnézést, sosem vállalta a felelősséget. Csak annyit mondott: „tessék kiszállni az autóból és gyalog menni”. Ugyanakkor a Metropol csípte el azt, amikor a Lánchídon átbuszozott, de aztán a hídfőnél visszaült szolgálati autójába. Máskor is lebukott a képmutatása: például azért, hogy kikerülje a saját maga okozta dugót, buszsávban hajtott a szolgálati autójával. 

5. Római-part: Egyszemélyes döntésével 2000 embert a Dunába „lök” 

A Római-parti gát nyomvonalának kijelölése is kiverte a biztosítékot a parton élők körében. Közgyűlés nélkül, Karácsony maga döntött arról, hogy nem a part mentén, hanem jóval feljebb, a Királyok-Nánási út mentén jelöli ki a nyomvonalat. Nem vette figyelembe a már meglévő és ide vonatkozó törvényt és kormányrendeletet, amely a part 50 méteres körzetébe, azaz közelebb jelölte a gát helyét. Karácsony verziója, a parti nyomvonalhoz képest jóval többe kerül Budapestnek, hiszen közművezetékeket kell áthelyezni, amely a Szentendrei út feltúrásával járna, ami így sokáig használhatatlan lenne. Ráadásul lakossági tiltakozás ellenére tenné ezt. Még lakossági fórumot sem tartott terveiről, csak tájékoztatták a helyieket az ügy alakulásáról. De még ezt sem ő tette meg, hanem a helyettese, aki elejtette azt a mondatot: már Karácsony döntött a helyszínről, nincs tovább! Ez viszont azt jelenti, hogy a Római-parton élőket kiszolgáltatja a dunai árvíznek, vagyonukkal együtt. Hiszen őket nem védi majd a Karácsony-féle gát, ha egyáltalán valamikor elkészül. A Városháza azzal próbálta nyugtatni a feldühödött lakókat, hogy létrát kínált fel nekik a leendő gát falánál, amelyen a 2 ezer ember elmenekülhet egy esetleges árvíz idején... Ezért sem vállal felelősséget Karácsony, bár mint kiderült, teljes vagyonával felel, ha a bíróság nem a javára dönt, hiszen a helyiek nem hagyják magukat...

Itt még nincs vége, hiszen miután a helyiek véleményére nem mert támaszkodni – nyilván akkor elbukott volna –, meghirdetett a budapestiek körében egy véleménykutatást. Így mindenki szavazhatott, aki még csak ott sem járt soha, arról, milyen funkciók legyen kialakítva a Rómain. Ez jól hangzik, de valójában minden komoly döntést csak szakmai vélemények alapozhatnak meg, hiszen a budapestieknek fogalma sincs arról, mit lehet tenni műszakilag azzal a területtel. Így ez is csak egy gyáva húzás, felelősségvállalás nélkül. 

6. Méhlegelők, újabb nevükön „Vadvirág-éttermek”: a „zöld polgármester” hülyének nézi a budapestieket

Újabb kudarca Budapestnek a korábbi nevén méhlegelők, mostani nevén „vadvirág-éttermek” létesítése. Egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos területeket ritkábban kaszálnak és várják a beporzást... 

A probléma nem csak az, hogy csúnya, hanem gazdátlan is az összes. Általában olyan gaztengerről lehet beszélni, ami zavarja a budapestieket. Zuglóban emiatt nem tudják például a Rákos-patak mentén sétáltatni a kutyákat, és nehézkes a futók számára is a toklászos terep. Nem beszélve arról, hogy a kaszálatlan területeken zavartalanul tenyészik a több százezer allergiás budapesti életét megkeserítő parlagfű...

7. Hajléktalanokat költöztetett olyan bérházba, ahol más bérlők is éltek. Őket nem kérdezte meg erről... 

Karácsony Gergely azt sem tartotta fontosan, hogy megkérdezze azokat a bérlőket a Kőbányai úton, akikkel egy házba hajléktalanokat költöztetett egy szociális program keretében. Az ötlet rosszul sült el, hiszen a közös élet mérgezte a korábbi lakók nyugalmát. A Metropol is kint járt a Kőbányai úti bérházban, aminek később halálház lett a beceneve, hiszen addig fajult a helyzet, hogy rablógyilkosság történt. 

A lakók akkor elpanaszolták, hogy a korábban tiszta és békés épület felébe pár éve Karácsony és Pikó András VIII. kerületi polgármester a lakók akarata ellenére hajléktalanokat költöztetett be, és „speciális éjjeli menedékhelyet” alakított ki nekik. Azóta rendszeres a mocsok és a randalírozás megkeseríti az életüket. A régi bérlők este 6 után már nem mertek kilépni a lakásaikból, éjszakánként átvették az uralmat a drogosok és az ordibáló idegenek. A rendőröket naponta kellett kihívni, mindennaposak voltak az üvöltözések, a hajnalig tartó „bulik”, és felütötte fejét az illegális drogterjesztés. Aztán eljött a legrosszabb, egy éjszaka két férfi betört egy lakásba. A bent lévő három embert kifosztották, elvették ékszereiket, bankkártyájukat és mobiltelefonjaikat, közben az egyikőjüket halálra verték...  

8. A Biodóm még mindig nem tudott elkészülni

A félbemaradt Biodóm: Karácsonyék annak ellenére, hogy Tarlóstól kifejezetten erre a projektre 13 milliárdot örököltek, rögtön a kormányhoz fordult azzal, hogy nincs pénzük az épület befejezéshez, és a hiányzó teljes összeget, amely akkor 20 milliárd volt, fizesse ki a kormány. A kormány akkor 6 milliárdot még felajánlott, de Karácsonyék a maradék 2 vagy (a felajánlás nélkül) 7 milliárdot sem akarták hozzátenni 2020-ban. 

Tavaly viszont előálltak azzal, hogy nincs pénzük fizetni a fűtést és az őriztetést, ezért a – szerintük – nem fővárosi projektet fizesse a kormány. Karácsonynak csak annyit kellett volna tennie, hogy folytatja Persányi Miklós korábbi állatkertigazgató ötletének finanszírozását a kormány felajánlásából és a Tarlós-féle pántlikázott pénzből. De ez nem történt meg, így mostanra a befejezés költsége már 46 milliárdra nőtt. Emiatt nincs a budapestieknek Biodómja... Karácsony ezt a kormányra hárítja, pedig már 2021-re kész lehetett volna, ha folytatja az építést.