"Kisebb fajta hegyimentés volt" – túra közben kapott infarktust a beteg, elképesztő mentés az Őrségben
Valóságos hegyimentés keretében hoztak le egy infarktuson átesett túrázót a mentősök és a tűzoltók Felsőszölnök és Hármashatár útvonalról. A csapatok sáron és sziklákon keresztül vágtak át a betegükért.
Elképesztő gyorsaságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a mentők és a tűzoltók is a napokban Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatárnál. Egy Felsőszölnök és Hármashatár között vezetett túra ugyanis egyik pillanatról a másikra kis híján tragédiába torkollott, mikor az egyik résztvevő hirtelen rosszul lett. Kiderült: infarktust kapott a hegyen.
– Teljesen átlagos túrának indult, általános fizikai állapotú ember is tudja teljesíteni, oda-vissza 7 kilométerről van szó – mesélte a Borsnak a túrát vezető Gábor. Hozzátette, a feljutással nem is volt gond, felértek, ahogy vártak.
– Szokták mondani, hogy lefele történik a legtöbb baj. Ezért én, mint túravezető, hegynek lefelé mindig leghátul jövök, hogy kéznél legyek, ha gond van. Az úr a feleségével és két túratárssal volt, amikor odaértem, már le is ültették – folyatta. Hamar kiderült, hogy nagy a baj, így azonnal tárcsázták a 112-t. Azonban ez ott nem annyira egyszerű:
– Ezen a területen három ország találkozik, arra, hogy van térerő, az esély nagyjából fél százalék. Az első csoda az volt, hogy nekünk mégis volt térerőnk, olyannyira, hogy tíz méterrel arrébb, mikor másodszorra hívtuk őket, már nem is volt. Lehet, hogy egy felsőbb erő akarta így, hogy legyen – mondta Gábor, aki ezután azonnal rohant le a faluba, ahol már találkozott is a mentősökkel, akik rekordgyorsasággal a helyszínre értek.
Azonban kőkemény terepnek néztek elébe: saras, sziklás, bokros és fás vidéken kellett átvágniuk a súlyos állapotú betegért:
Egy kisebb fajta hegyimentés volt a körülmények miatt, de olyan dinamikával csinálták, mintha csak egy könnyen megközelíthető cím lett volna. A terep ugyanis picit sziklás, de nagyon saras, pocsolyás, szétázott és meredek volt, aszfalt nélkül. A mentőautó így terepjáró üzemmódba ment
– tette hozzá.
Olyannyira kemény volt a terep, hogy még a tűzoltók is elakadtak, az utolsó 700 métert pedig gyalog kellett megtenni a betegért, majd a már mentőágyon fekvő beteggel visszafelé.
– Szerencsére a mentősök gyorsak, fantasztikusak és fittek voltak, árkon-bokron, hegyen és sziklán át vitték a beteget – mesélte a túravezető, aki mindent szívből köszön a mentésben résztvevő életmenőknek:
– Hálás vagyok a mentősöknek, a tűzoltóknak, és a felsőszölnökieknek, akik kvaddal és terepjáróval érkeztek segíteni. Emellett annak a három hölgynek is, aki a kiérkezésig tartotta az úrban a lelket. Igazi csapatmunka volt – szögezte le.
A férfi végül sikeresen lejuttatták a meredek hegyoldalról, és a mentők kórházba szállították. Úgy tudni, állapota stabil.
