Fontos bejelentést tett Nagy István agrárminiszter
Az Országgyűlés előtt a földadó kivetését betiltó javaslat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Küldöttgyűlést tartott pénteken délután Gödöllőn, ahol Nagy István agrárminiszter bejelentette: már benyújtották az Országgyűlésnek a helyi adókról szóló törvényt módosító javaslatot, amely megakadályozná, hogy az önkormányzatok földadót vethessenek ki.
Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, és Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke közösen nyújtotta be a földadó önkormányzatok általi kivetését megtiltó törvénymódosító javaslatot – számolt be a küldöttgyűlésen elhangzottakról a Világgazdaság. A miniszter a küldöttgyűlésen bejelentette, hogy miután március végén átvette földadó ellen tiltakozó petíciót, amelyet 120 ezren írták alá, a kormány elé vitte az ügyet, a kabinet pedig támogatta a földadó eltörlésére vonatkozó javaslatukat.
Kiemelte: a gazdák megadóztatása forrást von ki az ágazatból, és begyűrűzik az élelmiszerárakba.
A miniszter beszélt arról, hogy az ágazatot egyszerre sújtotta, illetve sújtja a klímaváltozás, a termelés körülményeit szigorító uniós követelmények, az ezek miatt kialakuló egyenlőtlen világpiaci verseny, a Covid–19, és az orosz–ukrán háború következményei. Ennek ellenére, a kormány intézkedéseinek köszönhetően
2010 óta, az összes uniós tagállamot tekintve, a magyar agrárium érte el az ötödik legnagyobb hatékonyságjavulást
– emelte ki Nagy István.
A 2021–2027-es uniós ciklusban az EU-tól érkező vidékfejlesztési forrásokat a magyar költségvetés az engedélyezett legmagasabb arányban, 80 százalékkal egészíti ki. Ennek köszönhetően az átmeneti évnek tekintett 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd kerettel hirdetett meg az agrártárca új pályázati felhívásokat. Ebből a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások támogatására 12 ezer pályázat részesült 1300 milliárd forint támogatásban, eközben pedig idén is legalább 350 milliárd forint kifizetését prognosztizálják – sorolta.
Agrárminisztérium: a gabonatárolók fele várja üresen a nyári aratást
A felmérések alapján a hazai termelői gabonatárolói kapacitás felében lehet termény. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva nagyon magas, de a nyári aratásból származó terménymennyiség számára biztosan elegendőek a szabad kapacitások – tájékoztatott pénteki közleményében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A tavalyi termésből, az elmúlt hónapokban beérkezett importból felhalmozott készletek a feldolgozók számára megfelelő alapanyag-mennyiséget biztosítanak – fűzte hozzá.
Az orosz-ukrán háború és az ukrán gabonaimport miatt feszítetté vált gabonapiaci helyzetben, a nyári aratás közeledtével az Agrárminisztérium fontosnak tartja, hogy megossza a szántóföldi növénytermesztés szempontjából központi szerepet játszó exportértékesítési folyamatok áttekintésével és a hazai raktárkapacitásokkal kapcsolatos információkat az ágazat szereplőivel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével, a gazdasági szereplők önkéntes adatszolgáltatása alapján májusban felmérték a termelői tárolókapacitásokat. A becslések szerint a 20-22 millió tonnányi összes hazai raktárkapacitásból 5,6 millió tonnás kapacitással rendelkező körben jeleztek vissza a gazdálkodók, amelynek alapján ebből jelenleg 2,9 millió tonnányi szabad befogadóképességet jeleztek, amely 52 százalékos arányt jelent. A beérkezett adatok már jelentenek akkora mintát, amely alapján az mondható, hogy Magyarországon nagyjából a raktárkapacitások felében van termény. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez nagyon magas arány, hiszen jellemzően májusban már üresnek kellene lennie a raktáraknak – fogalmazott az államtitkár. Ebből egyrészt az következik, hogy országosan van elegendő tárolókapacitás a nyári aratás során betakarítani tervezett, az előzetesen becsült 7 millió tonnányi termény számára. Másrészt az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt időszak ukrán gabonaimport-dinamikája - kiemelten a kukorica behozatala -, a tavalyi év terméseredményei, valamint az ipari termelés csökkenésére, az eddigi hazai felhasználásra és felhalmozott készletekre vonatkozó nyilatkozatok, piaci információk alapján az országban az ipari feldolgozók számára jelenleg megfelelő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre.
Feldman Zsolt ismertette, hogy 2023 első negyedévében összesen 1,3 millió tonna terményt értékesítettek az exportpiacokon. Január-februárban 896 ezer tonnát, márciusban pedig előzetes becslés alapján mintegy 400 ezer tonnát adtak el. Ebből a mennyiségből a búza közel 600 ezer tonna, a kukorica 365 ezer tonna volt. Árpából mindösszesen 156 ezer tonna, napraforgóból 46 ezer tonna hagyta el az országot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi aszályos év és a külpiaci kereslet változása miatt az export 35 százalékkal az elmúlt öt év átlaga alatt van.
A hazai feldolgozók aratásra tervezett terményfelvásárlását segíti, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően újra elérhető – a kedvezményes finanszírozású MFB Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitelprogram – tette hozzá az államtitkár.
