Bár a part még nincs tele emberrel, a hosszú hétvégére a kereskedőknek mindenképpen megérte kinyitni.
Pünkösd miatt háromnapos hosszú hétvégénk volt, így a családok is tudtak egy kicsit pihenni. Többen úgy gondolták, a jó időben ellátogatnak a magyar tenger partjára is. Bár a víz még hideg, de a hekkesek és lángosos helyek már várták a vendégeket.
Péter a feleségével és a kislányával, az ötéves Rozival merészkedett a tópartra Siófokon.
Egyelőre nem fürdünk, inkább hattyúkat etetünk
– mosolygott a családfő.
A Zamárdi szabadstrandon szombat délelőtt csak Gézát és tíz év körüli fiát találtuk a tóban. Kérésünkre örömmel bemutattak néhány attrakciót: Bálint felállt apja vállára, hogy onnan ugorjon a vízbe.
Eleinte kissé hideg, de percek alatt megszokható, és akkor már kellemes
– jellemezte a férfi a magyar tenger nyújtotta élményt, majd elárulta: ő csak a szombatot tölti pihenéssel, a fiát viszont a szünet végéig a nagyszülőknél hagyja majd. A kecskeméti család nyáron is visszatér, akkor persze már hosszabb időre.
A vállalkozók egy része már május elejétől kinyitotta büféjét, igaz, a legtöbben csak a hétvégékre.
Szili Zsolt, a nevét viselő grillbüfé tulajdonosa szerint már e pünkösdi hétvége is biztatóan alakulhat, de a szezon igazából csak az iskolai szünet kezdetével indul be.
A jó idő hatására egyre többen vannak, hiszen az itteni turizmus a strandolókra épül. Általában augusztus végén-szeptember elején zárunk, tehát bő három hónap áll a rendelkezésünkre
– árulta el a vállalkozó, és hozzáteszi: igyekszik mérsékelni az árakat, de ezeket befolyásolják a nyersanyag-, a villany-, a személyi bérek költsége is. Ezek bizonyos esetekben többszöröse is lehet a tavalyiknak, ezért legalább 20 százalékot ők is emelni kényszerültek.
A dolgozókra vonatkozóan Zsolt elárulta: egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni.
A fiatalok is egyre kisebb számban jelentkeznek, de hál’ Istenek sok a visszatérő, főleg nyugdíjas dolgozónk
– mondta a vállalkozó, majd megengedte, hogy a konyhán megtekintsük, hogyan készül a lángos. A Kati mamaként bemutatkozó nyugdíjas hölgy hosszú évek óta a szakmában tevékenykedik, a szezonon kívül leginkább az iskolában készít hasonló finomságokat.
Az üzletet Zsolt egyébként a szüleitől vette át. Zsuzsa a 90-es években építette a büfét, most már inkább csak besegítenek.
A fiunk ezt a szakmát tanulta, és mondhatjuk, nagyon ügyesen műveli. Mi azt tapasztaltuk, hogy nagyon fontosak a visszatérő vendégeink. Zsolt egyébként sok mindent újított, főleg modernebb gépeket szerzett be. Mi még papíron jegyzetelve vettük fel a rendelést, ő már modern számítógépet használ. A vendégkört illetően érezhető, hogy sokkal kevesebb a német, mint régen, de szerencsére sok magyar érkezik
– mesélte Zsuzsa.
Balatonföldváron 1985 óta kínálja fagylaltját Kárpáti Péter.
Itt kezdtem, és innen is visznek majd egyszer a sírba
– mosolygott az idős cukrászmester, aki egyetért azzal, hogy az áremelés elkerülhetetlen, de igyekszik azt kordában tartani.
- Tavaly 400 forintot kértem egy gombócért, most 450-et. Annyi kibúvót hagytam magunknak, hogy azokat az ízeket, melyekhez nagyon drága az alapanyag, 600-ért kínálom. Ezek a pisztácia és a diabetikus fagylaltok.
Péter 17 -féle fagyit árul. A legnépszerűbbek a a csoki, a vanília és az eper, de igény van a különlegességekre is. A mester a fagylaltjait maga kreálja.
Az egyik népszerű újdonságunk a homoktövis, a legnagyobb büszkeségem pedig a napraforgó, amivel egy versenyt is megnyertem. Mi a fagylaltokat tényleg gyümölcsből készítjük
– fejezte be Kárpáti Péter.