Kozma atya: Most is azt kértük a Szentatyától, amit IV. Béla királyunk
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Kozma Imre atya, irgalmasrendi szerzetes úgy gondolja, a pápalátogatás által ránk irányuló figyelmet kihasználva még jobban megmutathattuk volna, milyen áldozatkészen segítenek a magyarok a háború áldozatainak, a menekülteknek és azoknak, akik a háború ellenére próbálnak a szülőföldjükön maradni, mert ez a magyarok tevékeny békeszeretete.
A pápalátogatás tanulságairól kérdezte a Ripost a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját. Kozma Imre atya irgalmasrendi szerzetes felemelőnek és meghatónak nevezte Ferenc pápa látogatását. Úgy gondolja, a pápa rávilágított az élet értelmére, ami abban áll, hogy egymást segítsük, egymásért éljünk. A magyarok példát mutatnak azzal, ahogyan gondoskodnak az ukrajnai háború elől menekülő emberekről és támogatják azokat is, akik a háború ellenére a szülőföldjükön maradnak. Szerinte ezt a tevékeny békeszeretetet jobban meg kellett volna mutatnunk a nagyvilágnak.
- Ön nem először találkozott a Szentatyával, hogyan üdvözölték egymást Budapesten?
- Szívélyes kézfogással. Sosem felejtem el azt, amikor 2013-ban maga mellé hívott az oltárhoz és együtt miséztünk Rómában. Utána beszélgettünk is, megható volt, hogy ismerte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerepvállalását, magyarországi és európai tevékenységét. Külön megköszönte, hogy a Betegápoló Irgalmasrend kötelékébe léptem 1996-ban és Magyarországon már három irgalmasrendi kórház működik. Azt kérte akkor tőlünk, akik jelen voltunk, hogy „imádkozzunk egymásért és hordozzuk együtt a terheket”. Úgy gondolom, az emberiség terheire utalt.
- Milyen volt a mostani találkozásuk, a pápa látogatása az Árpádházi Szent Erzsébet templomban?
- Megható és emelkedett.
A helyszínnek is volt egyfajta üzenete: Árpádházi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az egész világ patrónájának, a "hatékony tékozlás szentjének" nevezte.
Amikor a szegényeken, az elesetteken segítünk és nem méricskélve mindent odaadunk, bizonyos értelemben tékozlunk, de ennek a „tékozlásnak” értelme van, ez az, ami a legjobban kifizetődik. Ferenc pápa is önmagát adta: erejét megfeszítve állt fel és ment oda az emberekhez, köztük egy nagyon aranyos kisfiúhoz, akit nemrég kereszteltem meg. Most is azt kértük a Szentatyától, amit IV. Béla királyunk: ne engedje elveszni Magyarországot. Az Európai Unió mai felelősei közül sokan Isten nélküli világot képzelnek el és építenek, amiben a fiatalok nem találják a helyüket, az útjukat, mert nem kapnak olyan impulzusokat, amik elirányítanák őket, mire érdemes föltenni az életüket. Céltalanná válnak.
- Aki mer, az nyer, mondta a fiataloknak magyarul a pápa, amikor a Papp László Sportarénában találkozott velük. Mit üzent ezzel?
- Manapság ismét bátorság kell ahhoz, hogy egy fiatal felvállalja keresztény hitét és a krisztusi úton induljon el. Ferenc pápa azt is hozzátette: válj csapatjátékossá, másokkal együtt menj ezen az úton! Lehet, hogy sok mindent, ami egy fiatal számára fontosnak tűnhet, fel kell adni ehhez, de a nyereség sokkal jelentősebb. Nagy öröm, hogy sok magyar fiatal megérti ezt, hogy ilyen sokan ott voltak ezen a találkozón, hiszen az útkereső fiatalok sokféle ajánlattal szembesülnek, sőt rájuk akarnak kényszeríteni bizonyos tévhiteket.
- Ferenc pápa megerősítette őket és a magyar hívőket hitükben és abban, hogy jó úton járnak. Hogyan értékeli a pápa magyarországi látogatását?
- Valóban felemelő és meghatározó élmény volt. Amit hiányoltam, ha szabad kritikát is megfogalmaznom, hogy nem eléggé jelent meg a karitatív szervezetek erőfeszítése a magyarországi szegényekért. Az Árpádházi Szent Erzsébet templomban igyekeztünk ezt felvillantani, de hiányoltam, hogy kevés szó esett a menekültek megsegítéséről. Egy ukrán család volt ott a templomban, aki köszönetet mondott a segítségnyújtásért, de az, hogy majdnem kétmillió ukrán menekültet befogadtunk és átmenetileg vagy tartósan gondoskodunk róluk, hogy igenis befogadjuk és segítjük a valóban háború elől menekülőket és a szülőföldjükön maradókat is, az nem lett eléggé kidomborítva, megjelenítve.
Pontosan akkor, amikor Magyarországot bírálják a békeszeretetéért és amikor a nemzetközi sajtó figyelme a pápa látogatása során ennyire ránk irányult, jobban meg kellett volna mutatnunk a világnak, hogy mit jelent a mi értelmezésünkben ez a békeszeretet.
Nem szállítunk gyilkos fegyvereket egyik harcoló félnek sem, de folyamatosan és áldozatkészen segítünk a bajbajutottaknak.
- Külföldön sokan azt mondják, Magyarországon csak átutaznak az ukrán menekültek, valójában Nyugat-Európa fogadja be őket.
- Éppen ezért nagy lehetőséget hagytunk ki, amikor nem mutattuk meg jobban, nem ejtettünk több szót arról, hogy
százezrek elhelyezéséről gondoskodunk, munkát biztosítunk a felnőtteknek, iskoláztatást a gyermekeknek.
Magyarország nemcsak kerítést épít, hanem hatalmas áldozatot hoz a bajbajutottakért, azokért, akik a háború elől menekülnek. Csak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 500 családot elhelyezett, gondoskodik ellátásukról, a felnőttek munkába állásáról, a gyermekek iskoláztatásáról, és ez csak egy példa. Sajnálom, hogy ezt nem mutattuk be a Szentatyának és a világsajtónak a maga teljes valójában, nem helyeztük eléggé a középpontba. Sokkal több információt kaphatott volna a Szentatya környezete és a világsajtó ezekről az erőfeszítésekről.
- Ferenc pápa beszélt arról is, hogy a békéhez nyitottság kell, párbeszéd, hidak Kelet és Nyugat, Észak és Dél között. Ebben mintha visszaköszönne a magyar álláspont. Ön hogyan látja ezt?
- A Szentatya apostoli úton érkezett ide és találkozott a magyarok apostolának örökségével. 2013-ban Benedek pápa azt mondta: Szent István öröksége, hogy Isten előtt vállalt felelősséget a nemzetért. Ő isteni küldetést betöltő ember, apostol volt.
Az igazi karitatív munka alapja is az a gondolat, hogy Isten egymásra bízott bennünket.
A Szent istváni gondolat: a szeretetszolgálat, a hit továbbadása és tanúságtétele, a nemzetért Isten előtt való felelősségvállalás tökéletesen egybevág a Magyar Máltai Szeretetszolgálat küldetésével. A hit védelme és a rászorulók segítése, ez a feladatunk, és Szent István erre építette országát, Magyarország pedig vállalja Szent István spirituális örökségét, és ezt a 2011-es Alkotmányban le is fektette. Mi nem adunk gyilkos eszközöket mások kezébe, hanem békét akarunk és mindent megteszünk az áldozatokért. Magyarország szövetségese a Vatikánnak a béketeremtésben és vállalja Szent István azon örökségét is, ami a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepe. Szent István édesanyja ortodox, felesége latin keresztény volt, István pedig sem a Kelet, sem a Nyugat kiszolgálója nem lett, hanem független, a hit talaján álló országot épített, betöltve a híd szerepét. A kereszténységben született Nyugat-Európa mára ateista lett, XVI. Benedek ezt a halál kultúrájának nevezte. Bölcsőkkel és nem sírokkal teli világ kell, fogalmazott most Ferenc pápa. Nem fogadjuk el a hitet tagadó Nyugat erőszakos nyomulását, de a keleti nyitás sem jelent keleti elkötelezettséget. Ha nem vagyok ellensége az ellenségednek, akkor is lehetek a barátod. Mi nem akarunk ellensége lenni senkinek. Istentől megtanultuk, hogy egymásért vagyunk, azért születtünk, hogy egymás életét, fejlődését segítsük.
A máltai küldetés is ez: a hit védelme és a rászorulók segítése, szolgálata.
Több ez, mint fizikai segítség: keressük a helyüket a társadalomban, építjük a jövőjüket, mutatjuk az előre vezető utat. Isten egymásra bízott bennünket és erről szól az élet, annak a világnak a felépítése, amit Isten gondolt el. Krisztus halála és feltámadása Isten igenje erre az új világra. Vagy ezt építjük fel, vagy a háború mindent elpusztít. A Szentatya ragyogó tanítást adott a fiataloknak Isten igenjéről: nem elég, ha tudjuk a jót, azt cselekedni is kell, egymás javára. Tudatformáló három nap volt ez, amit Ferenc pápa velünk töltött.
