Istvánnak immár munkája is van, miután 14 évet élt Budapesten hajléktalanként - abból az utolsó 5 évet a Péterhalmi-erdőben. Most teli van reménnyel.
Összesen 14 évig élt hajléktalanként István, a Péterhalmi-erdő remetéje, aki az utolsó 5 évét az erdőben töltötte - télen-nyáron, esőben-hőségben.fagyban is. A Metropolnak elmesélte hogyan jutott ide: ott kezdődött az egész, hogy elmondása szerint az élettársa kevesellte a fizetését, ezért ő otthagyta az állását. Ám közben kiderült, hogy a nő megcsalja - ezért ő kilépett a kapcsolatból is, így hirtelen nem volt se munka, se család - még a kisfiát is otthagyta. Nem volt jövedelme és nem tudott hová menni. Egy ideig padokon aludt Budapesten. Aztán évekig az egyik temetőben húzta meg magát a XVIII. kerületben egy társával együtt. Ott néha még meglátogatta a fia és az anyuka is, de azóta nincs kapcsolat közöttük, és István ezt nem is igazán bánja. Aztán a Péterhalmi-erdőben vert sátrat, aminek már 5 éve.
Mint mondja, sosem félt, sőt társasága is volt.
Azt mondja, a környékbeliek kedvelték, nem tartottak tőle, sőt, néha ennivalóval is ellátták: néha kapott pörköltet, háztáji paprikát, paradicsomot.
Volt matraca, Bibliája és könyvei, rádiója, ruhája, zseblámpája és patkánycsapdája. A napi betevőt alumíniumgyűjtéssel szerezte meg, abból elemet és egyéb apróságokat vett.
Többen próbálták rávenni, hogy költözzön be szállóra, de egy ideig nem mozdult, inkább vállalta a fagyot is az erdőben. A közelmúltban azonban szemétszedési akció közben rátalált Kádár Tibor fideszes önkormányzati képviselő, aki másfél hét alatt elérte, hogy István új életet kezdjen. Beköltözött egy hajléktalanellátóba, ahol jól érzi magát. Minden nap istentiszteletre jár, Tibor ösztönzésére tüdőszűrésre ment, és ma már megvan a TAJ-kártyája is. Sőt, az első állásinterjúja is sikeres volt, hamarosan munkába áll. István tele van erővel és reménnyel, a Metropolnak azt mondta, hogy nem tart a kihívástól.