A kerékpárjával szabályosan közlekedő Tamás kulcscsonttörést, valamint számos zúzódást szenvedett, miután elrántotta a kormányt, hogy ne üssön el egy a kerékpárútra tévedt kutyát. Az állat gazdája a tilosban kelt át az úton a baleset előtt, majd sietve távozott a helyszínről.
A szerencséjének, a kerékpáros rutinjának és persze a bukósisakjának köszönheti Tamás, hogy csak” egy kulcscsonttöréssel és zúzódások sorával megúszott egy balesetet Újpesten. A férfi gyakorlott kerekező, napi szinten használja a drótszamarát, mindig óvatos és figyelmes, ám ezúttal ez is kevés volt ahhoz, hogy ne történjen vele baj. Tamás mesélte el a Borsnak, hogy mit kellett átélnie.
Épp, hogy elindultam otthonról, a Görgey Artúr utcán haladtam mint máskor is, amikor láttam, hogy a távolban egy férfi éppen a tilosban kel át az úton, miközben hosszú pórázra eresztett kutyája már a járdán volt, illetve másodpercekkel utána már az állat és az ember is elfoglalta a kerékpárutat. A férfi is észlelt engem, fékezni már nem tudta, így elrántottam a kormányt, hogy elkerüljem az ütközést.
– emlékezett vissza a történtekre Tamás, aki elmondta, hogy ezek után lett csak igazán baj, hiszen a kerékpárútról letérve a villamossínekre hajtott, ahol a bringája kereke a sínek közé szorult, és mint egy satufék, megállította a járművét, ő pedig lerepült a cangáról.
Fejjel érkeztem a földre. Naponta eszembe jut az egész, ahogy érzem, hogy a fejemmel tompítom az esést, a csattanás és az utána eluralkodó pánik, majd sokk. Rémisztő volt
– fejtette ki a balesetet szenvedett férfi, aki azt is megosztotta a Borssal, hogy szerencséjére nem jött sem a villamos, sem autó az úton, ami el is gázolhatta volna, a sisakja pedig lényegében az életét mentette meg.
Csak ültem ott az úton és próbáltam kideríteni, hogy szétnyílt-e a fejem. Nem igazán tudtam, hogy mi történik velem, körülöttem, teljesen az esemény hatása alatt voltam. A kutya gazdája kérdezte, hogy jól vagyok-e, én pedig mondtam, hogy nem tudom, mert éppen azt sem tudom, hogy ki is vagyok. Ő csak annyit mondott, jó, jó, akkor jól vagy és gyorsan lelépett helyszínről.
– tudatta Tamás, aki arról is beszélt a lapunknak, hogy az egész egy buszmegállónál történt, ami tele volt várakozó utasokkal, ám senki nem próbált meg segíteni neki.
– Éreztem, hogy valószínű eltört a kezem, mert nem bírtam mozgatni és borzasztóan fájt, csak később fogtam fel, hogy egy rakás ember végignézte a vergődésem, de senki meg sem kérdezte, hogy tud-e segíteni valamit. Igazándiból a legrosszabb az egészben, hogy én szabályosan közlekedtem, de így is megtörténhet a baj. Úgy érzem, olcsón megúsztam ezt, de nem sokon múlott, hogy most ne tudjunk beszélni, mert valakinek a felelős állattartás fogalma ismeretlen.
– zárta mondandóját Tamás, aki hat hét alatt gyógyuló sérüléseket szerzett, ám ezt követően még hosszú utókezelések, például gyógytorna vár rá.