A magyarok döntő többsége szerint a magyarországi pártoknak nem szabadna semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz és a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, csaknem felük pedig egyetértene a jogszabályok szigorításával.
A pártok kampányának külföldi szervezetek, magánszemélyek általi finanszírozása kérdésében egyértelmű a közvélemény álláspontja – állapította meg legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a Nézőpont Intézet. A felmérés szerint
a magyarok többsége (61 százalék) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben.
A Nézőpont Intézet közleménye szerint aligha meglepő, hogy a Fidesz-szavazók közel négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányának külföldi finanszírozásának minden fajtáját.
A baloldali választók megosztottsága azonban figyelemre méltó. Az intézet közlemény szerint
a baloldalon a pártlojalitást sokaknál felülírta a morális érzék: tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást.
A kutatók azonban azt is megjegyzik, hogy minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve.
A felmérés szerint ezek után érthető, hogy
a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, míg a baloldaliak 49 százaléka azzal is egyetért, hogy „a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen” a jelenlegi törvényeknél „szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra” van szükség.
A közlemény azt is megjegyzi, hogy mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának. Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is.
Mint ismert, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint négymilliárd forint érkezett külföldről. Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező források kapcsán, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját. Ezek alapján politikai vitákkal kísért vizsgálatok indultak.
Brüsszel és más, a háborúban érdekelt nemzetközi érdekcsoportok és spekulánsok óriási nyomást helyeznek Magyarországra – fogalmaz legújabb cikkében az Origo. A portál megmutatta, hogyan függ össze az amerikai plakátkampány a dollárbaloldali nyilatkozatokkal.
A 2022. április 3-i országgyűlési választásokon egyértelművé vált, hogy a magyar emberek nagy többsége elutasítja azt a felelőtlen baloldali politikát, amely Magyarországot belesodorná az ukrajnai háborúba. A hazai baloldal kezdetektől a háború pártján áll, miközben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne. Minden érv a mielőbbi békekötés mellett és a háború folytatása ellen szól. A szomszédunkban zajló háborúban több százezer ember halhatott meg, több millió embernek kellett elmenekülnie otthonából – olvasható az Origo cikkében.
Mint írták, Brüsszel és más, a háborúban érdekelt nemzetközi érdekcsoportok és spekulánsok óriási nyomást helyeznek Magyarországra, azt akarják, hogy csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz és kezdjük el a fegyverek szállítását, továbbá az is kiderült, hogy Brüsszel a békepárti álláspontja miatt akarja megbüntetni Magyarországot, sőt el is vennék hazánk szavazati jogát.
Mindemellett egész Európa az elhibázott brüsszeli szankciók káros következményeitől szenved. A portál emlékeztet, hogy a Fidesz–KDNP-frakciószövetség az ukrajnai háború első évfordulóján határozatot terjesztett be az Országgyűlés elé, amely egyértelmű békepárti állásfoglalást tartalmazott, amit a parlament kormánypárti többsége megszavazott, ám a dollárbaloldal elutasított.
Háborúpárti plakátkampány dollárokból
A cikk kiemelte, hogy nem sokkal ezután háborúpárti plakátkampányt indított az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, az akciót pedig a Nyugati Pálya nevű közösségi oldal bonyolítja, ami mögött egy olyan cég – a Splendidea Communications Kft. – áll, amelyet Gyurcsány Ferenc régi szövetségesei vezetnek, mint például a Political Capital nevű tanácsadó intézet egyik alapítója, Somogyi Zoltán.
A baloldal a tavalyi választási kampány idején négymilliárd forintnak megfelelő dollárt kapott külföldről, döntő többségében az amerikai bejegyzésű Action for Democracy nevű alapítványon keresztül.
A pénz kétharmada közvetlen vagy közvetett módon a spekuláns Soros Györgytől származik. Mindebből egyértelműen kirajzolódik, hogy miért folytatja rendületlenül a dollárbaloldal a háborúpárti politikát, miközben a friss közvélemény-kutatások szerint most a tavalyi eredménynél is nagyobb fölénnyel nyerné meg a választást a Fidesz–KDNP – hangúlyozta az Origo cikke.
Felelevenítették, hogy Tordai Bence, Karácsony Gergely pártjának társelnöke tavaly április 15-én a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írta: „A béke, a biztonság és az igazság érdekében itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország is megkezdje a direkt fegyverszállításokat”. Ezzel a nyilatkozatával szembesítette Tordait idén februárban egy nyilvános vitaesten Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Ekkor Tordai újra kijelentette, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki" teszi.
Idén március 31-én a már említett békepárti parlamenti határozat elfogadása után az Országházból jelentkezett videón a Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea és Tordai Bence, azt magyarázva, miért utasították el a kormánypártok állásfoglalását. Kitértek arra is, hogy Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője az ATV-ben arról beszélt még március elején, hogy többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg pártja a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatát, ám ezen kívül is a Momentum politikusai folyamatosan háborúpárti nyilatkozatokat tettek, mivel Tompos Márton a békepárti határozati javaslat elfogadása előtt a Klubrádióban támadta a tűzszünet ötletét.
Aktívak a kispártok is a háborús kampányban
Az utóbbi időben az amerikai nagykövettel jó viszonyt ápoló Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke a Spirit FM egyik műsorában március második felében kijelentette, hogy
2021. december 17-e után, aki a Kremlinnek a narratíváját visszhangozza, az hazaáruló. Merthogy a hazánk, az a háború, amit most Ukrajna Oroszországgal vív, azt Ukrajna Magyarországért is vívja, lévén hogy Magyarország számára is hadüzenet érkezett, nemcsak Ukrajna számára.
A műsorvezető közbevetette, hogy a kormány azt mondja, egyik fél sem tudja megnyerni a háborút, tehát azért kellene fegyverszünet, mert parttalan öldöklés zajlik.
Az MSZP is aktívan részt vett a háborúpárti kampányban, miután Harangozó Tamás, a szocialista párt parlamenti képviselője nemrég az ATV-ben beszélt arról, hogy kell béketárgyalás, de annak mindig megvannak a feltételei. „Jelen pillanatban az a baj, hogy vágyhatunk erre, de én nem látom azt a pontot, hogy akár katonailag, akár politikailag bármelyik fél meggyengült volna annyira, hogy úgy üljön le érdemben tárgyalni” – fogalmazott. Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke a Klikk Tv-ben állt ki a háború mellett, amikor elmondta: „Egyelőre nincs más hátra, mint támogatni az ukránok honvédő harcát, hogy legalább az orosz jelenlét az ukrán területeken egyre kisebb legyen”.
