Megszólalt Erőss Zsolt özvegye a férjéről készült film kapcsán
A magyar Everest-film rendezője lett a legjobb a mozgókép-fesztiválon. A legjobb női főszereplőt is a Magasságok és mélységek adta.
Suhajda Szilárd tragédiája óta minden korábbinál nagyobb figyelem fordult idehaza a hegymászás felé. A magyar nézők ezt a témát keresték legtöbbször a streamingplatformokon is, ahol az Everest című film került a top 10-es lista élére, most pedig a Magasságok és mélységek alkotója, Csoma Sándor kapta a legjobb rendezőnek járó elismerést a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
A film a világ legmagasabb hegyének első magyar meghódítója, Erőss Zsolt expedíciójáról szól, amely szinte napra pontosan 10 évvel ezelőtt ugyanolyan tragikusan végződött, mint a mostani csúcshódítási kísérlet. Abban is egyformák voltak, hogy mindketten oxigénpalack és serpák segítésége nélkül akartak feljutni a világ tetejére. 10 évvel ezelőtt, amikor mindenki más még reménykedett, a hegymászó felesége, Sterczer Hilda élő adásában jelentette be, hogy felesleges az újabb mentőcsapatok küldése, mert férje nem élhette túl egyedül.
Suhajda Szilárd halála rámutatott arra, hogy amikor hegyet másztam, akkor sokkal inkább éreztem sajátomnak az életem. Időnként rádöbbenek, hogy itt, a tengerszinten hajszolok egy célt, egy kitűzött csúcsot, de nem a levegőt markolom-e közben? És nem pont az életemet vesztem-e el ebben a nagy hajszában?
– mondta Sterczer Hilda a legújabb tragédia kapcsán a Mandinernek.
Erőss Zsolt özvegye, akinek ugyanúgy szenvedélye a hegymászás, úgy gondolja, hogy Suhajda Szilárd is sok ember vágyát testesítette meg, amikor belevágott az „őrült” kalandba.
Csodálatos élmény megtapasztalni, hogy van valami, amihez különösen jól értek, amire különösen alkalmas vagyok. Ilyen emberek az elszánt tudósok, feltalálók, művészek és igen, a sportolók is
– mutatott rá, hozzátéve, hogy ez nem a kivételezett kevesek sajátja, hisz mindenkinek vannak olyan képességei, amit ha megtalál és kibontakoztat, abban örömét leli. Ez az alapja az általa vezetett Hópárduc fejlesztő falmászásnak is, amelyet problémás kisgyerekeknek tartanak, hogy megtapasztalhassák maguk is a sikert.
A foglalkozás Erőss Zsoltról kapta a nevét, őt becézték Hópárducnak. Halála után pszichológus segítette át Hildát a legnehezebb időszakon, azt kérve, hogy levelekben kommunikáljon elhunyt férjével, felidézve az első találkozásukat ugyanúgy, mint az akkori érzéseit, vagyis egyfajta naplót kellett vezetnie. Az így született nagyon intim leveleket a forgatást megelőzően Hilda átküldte Csoma Sándornak, egyedül ő olvashatta el ezeket az önváddal, halálvággyal és fájdalommal teli sorokat, amik sokat segítettek rendezői munkájában - tudtuk meg tőle.
Ezeket belevittük a filmbe, természetesen Hilda engedélyével, így aztán az sem csoda, hogy amikor megnézte a kész művet, többször is elsírta magát. Ahogy újra átélte azt a kínt, hogy szinte végig kellett asszisztálnia a férje halálát, gyakorlatilag tehetetlenül, az újra és újra könnyeket csalt a szemébe
– árulta el a Borsnak a filmfesztivál legjobb rendezőjeként elismert Csoma Sándor.
A legjobb női főszereplő díját megosztva kapta Román Katalin a Hat hét című filmben nyújtott alakításáért, és Pál Emőke, aki a Magasságok és mélységekben Sterczer Hildát alakította.
A felkészítés során elmondták, mit kell tenni, ha pánikrohamot kapok a sziklán, és egyre inkább attól féltem, hogy pont attól fogok bepánikolni, ha erre gondolok, hogy akár ez is megtörténhet
– vallotta meg Pál Emőke a Borsnak. Hozzátette: el sem tudjuk képzelni, mi mindent megtesznek a hegymászók azért, hogy feljussanak a világ tetejére, csak azt tudjuk, hogy hajtja őket valami, ami miatt még az életüket is hajlandók kockára tenni.
