A kislány családja minden nap harcol a megélhetésért és Pamacs gyógyulásáért. Megsegítésükre olvasóink küldtek adományokat a családnak, amiért nagyon hálásak, de még hosszú küzdelem áll előttük.
"Komoly harc áll még előtte!" - kezdte lapunknak Gödényné Schmél Anna. A Békés vármegyei Köröstarcsán élő édesanya korábban a Borsnak is mesélt a 6 éves kislánya, Pamela - azaz Pamacs – megpróbáltatásairól, amiket a rákkal vívott harc során átél. A kislány szülei bíznak abban, hogy a kemoterápiás kezelés használni fog, hiszen, mint mondták: „most is sokszor kilátástalan a helyzetünk, de ha elölről kell kezdenünk, abba belerokkan a családunk.”
Még pár hét kemo vár a kislányra
Pamacs egyelőre jól van, még augusztus végéig kapja a kemoterápiát
– számolt be az édesanya. "Ezután leállítják, három hét szünetet tartanak, majd a csípőlapátból fognak megint csontvelőmintát venni, amit Pécsre küldenek elemezni, hogy maradt-e benne rákos sejt… Ha szerencsénk van és nem maradt, akkor onnantól számítva öt nagyon hosszú év áll majd előttünk. Bármikor visszaeshet, hiszen a kemoterápia ugyan elpusztítja a rákos sejteket, de ha mégis marad megbúvó „rossz” sejt és elkezd szaporodni, akkor komoly beavatkozásra lesz szükség…
Ha romlik az állapota, belerokkan a család
Annáék szerint, ha ismét kiújul a betegség, abba az egész családjuk bele fog rokkanni.
Rettegünk
– folytatta. - Ha kiújul a betegsége, akkor kemény kemoterápiát fognak alkalmazni, sőt valószínűleg csontvelő transzplantációra lesz szükség. Ez pedig azzal jár, hogy steril szobára van szüksége, ami nálunk szó szerint lehetetlen. Minden pénzünk arra ment el, hogy napról napra megéljünk, hiszen Pamacsnak van két testvérkéje is. Nem maradt semmink! Omladozik a ház és kikapcsolták a villanyt is, mert nem tudtuk befizetni a számlákat. A tartozások miatt a férjem fizetésének a felét zárolják és sajnos a behajtáskérővel se tudunk kiegyezni, nem adnak részletfizetést.
Eladták a bútoraikat, hogy fizetni tudják a számlákat
Nincsenek rá szavak, hogy milyen borzalmakon mentünk át
– meséli. - Pamacs betegsége miatt folyamatosan orvoshoz kellett járnunk. Én nem tudok dolgozni se, hiszen nem hagyhatom magára. Egyre nehezebben tudtuk magunkat fenntartani egy fizetésből. Azért, hogy legalább a telefonszámlát és a tankolást tudjuk fizetni, eladtuk a bútorainkat. Jelenleg át kellett költöznünk édesanyámhoz. A nagyfiam a kazánházban alszik, a két kislány pedig velünk, egy 8 négyzetméteres szobában. Ha steril szobára lesz szüksége, nem fogjuk tudni megoldani…
Semmi előjele nem volt a betegségnek
- Azt vettem észre, hogy Pamacs sokszor belázasodott, sokat aludt, fáradékonyabb volt. Elvittem mindig a háziorvoshoz, de ő se mondott komolyabb dolgot. Betudtuk annak, hogy kisgyerek, és biztos csak megfázott vagy elkapott valamilyen vírust, ahogy a társai is szokták. Hónapok teltek el így, aztán már a sípcsontja is elkezdett fájni. Ököllel verte a lábát és sírt. Ekkor már éreztem, hogy valami nagy baj van…- mesélte korábban az édesanya.
Végül a gyermek olyan rosszul lett, hogy mentő vitte Szegedre, ahol azt mondták Annáéknak, hogy csontvelő mintavételt fognak csinálni.
"Odaértünk a kórházhoz, felvittek minek az egyik osztályra. Ekkor láttam meg, hogy mi van kiírva: „Onkológia”. Ekkor esett le nekem, hogy mi történik velünk. Ebben a pillanatban egy világ omlott össze bennem" - emlékszik az anyuka, aki nagyon reméli, hogy kislánya végre meggyógyul és maguk mögött tudhatják ezt az emberpróbáló időszakot.