Mutatjuk a tanárok új életpálya-törvényének lényegét

A teljesítmény lesz a legfőbb mérték az új pedagóguséletpálya-törvényben: amelyik tanár jobban és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobb fizetést is fog kapni – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 kedd reggeli műsorában.

Rétvári Bence emlékeztetett, az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén dönt a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztésről, amely elfogadása esetén magasabb társadalmi megbecsültséget ad és megteremti a béremelés alapjait.

Ennek egy részét a költségvetés már megelőlegezte, illetve maga a törvényjavaslat hatályba lépése is béremelést eredményez egyrészt a fiatal, kevesebbet kereső, másrészt a hátrányos helyzetű környéken dolgozó pedagógusok számára, utóbbiak 20 százalékos emelést kaphatnak – fejtette ki.

A törvényjavaslat előnyeit sorolva az államtitkár elmondta, 46 napról 50 napra növekszik a szabadságok mértéke, valamint az eddig kötelező heti 22–26 tanóra helyett fix 24 órában lesz megállapítva az óraszám, a többségnek ez óraszámcsökkenést is jelent.

Rétvári Bence hangsúlyozta, a törvényjavaslat benyújtását megelőzően a kormány számos egyeztetést folytatott a szakszervezetekkel, a köznevelési tanáccsal, a fenntartókkal, a pártokkal és azok szakértőivel, valamint a pedagógusokkal és Brüsszellel. „Tényleg nem volt még olyan javaslat, amelyet ennél szélesebb körű egyeztetéssorozat előzött volna meg” – fűzte hozzá.

Megjegyezte, a javaslatok közül többet – kompromisszumos megoldásként – beépítettek az előterjesztésbe.

Az államtitkár meglátása szerint a heti óraszámcsökkentés, a szabadságok mértékének növelése mellett csökkennek a pedagógusok adminisztrációs terhei, ami azt jelenti, hogy például az egyes kategóriákban megszűnő portfólió-készítésre és az önértékelési kötelezettségre fordított időt és energiát a pedagógusok a gyerekekre fordíthatják.

„A gyerekeknek akarunk jobb iskolarendszert csinálni, ez a törvénymódosítás a teljesítménybért vezeti be” – fogalmazott Rétvári Bence, hozzátéve, aki a gyerekekkel többet és jobban foglalkozik, az jobb fizetést fog kapni, ez pedig a pályakezdők számára is vonzó lehet.

Az államtitkár a fizetésemelés finanszírozásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, a jövő évi költségvetés 393 milliárd forint többletforrást irányoz elő az oktatásban, amiből egy újabb 10 százalékos emelés következhet.

Nyolcszázmilliárd forintot európai uniós, 5600 milliárd forintot pedig költségvetési forrásokból szeretne pedagógus-béremelésre fordítani a kormány 2030-ig – rögzítette Rétvári Bence, megjegyezve, az uniós források megérkezését a baloldal feltételekhez szabja Brüsszelben.

„Ha a baloldal nem akadályozná most már jó ideje azt, hogy ezt a forrást megkapjuk, (…) régen a pedagógusoknál lenne” – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte, ha a baloldal hagyná a dolgokat a maguk útján, akkor ez a béremelés már itt lehetne, és amint megjön a pénz, másnaptól elindul a 75 százalékos béremelési program.

Három év alatt 75 százalékos béremelés, 10 hét szabadság, 24 órában rögzített heti kötelező tanítás – többek között – ezeket kínálja a parlament előtt lévő új pedagóguséletpálya-modell. Az ellenzék mindezek ellenére úgy látja, hogy a változtatásokkal rosszul járnak a tanárok. Az M1-enk nyilatkozó szakértő szerint a magyar baloldal a saját sikertelenségét próbálja kezelni, és rátelepedett erre az ügyre.

A törvénytervezet soha nem látott mértékű béremelést garantál, amennyiben megékeznek az uniós források. Tíz hétre növeli a pedagógusok szabadságát, valamint a kormánypárti módosító indítványokkal 24 órában rögzítené a heti kötelező óraszámot.

Az életpályamodell legfontosabb elemének az új, teljesítményalapú bérrendszert nevezte a jogszabálytervezetet előterjesztő köznevelési államtitkár, Maruzsa Zoltán.

„Az említett béremelési folyamatot elindítottuk, a központi költségvetésből januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegeztünk meg, a törvényjavaslat elfogadását követően pedig július elsejétől ismét a nemzeti költségvetésből biztosítjuk a törvényjavaslatban leírt többleteket, addig is, amíg Magyarország hozzáfér a nekünk jogosan járó uniós forrásokhoz, és

a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés megvalósulhat”

– fogalmazott.

A vitában felszólaló valamennyi ellenzéki párt vezérszónoka bírálta a törvényjavaslatot. Szerintük az nem nyújt valód megoldást az oktatás problémáira, növeli a pedagógusok terheit, és csökkenti a szabadságukat.

A pedagógusok szabadsága is emelkedik az új jogszabálynak köszönhetően – mutatott rá a törvényjavaslat előnyére a KDNP vezérszónoka, Hollik István.

„A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ez azt jelenti, hogy a pedagógusok 10 hét szabadságra számíthatnak”

– emelte ki.

A kormánypárti képviselő szólt arról is, hogy a Fidesz mellett a KDNP is támogatja, hogy a heti a kötelezően tanítandó óraszámot 24 órában határozzák meg.

A vezérszónok felszólalását követően a törvényjavaslat vitája 18 órán át tartott, mert az ellenzéki képviselők folyamatos hozzászólásaikkal akadályozták annak lezárását.

A szabadságolás mellett a pedagógusok leterheltségét is rendezheti az új életpályamodell

– erről beszélt Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en.

„Nem jó az, hogy ha valaki túlzottan le van terhelve, éppen ezért a kormánypártok támogatják azt a javaslatot, hogy a heti kötelezően leadandó óráknak a száma, az pedagógusonként a 24 órát ne haladja meg” – fejtette ki.

A béremelések kapcsán hangsúlyozta: a hazai forrásokból megvalósuló évenkénti 10 százalékos emelés mellé uniós forrásokra is szükség van. Brüsszel és a hazai baloldal azonban politikai okokból mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a pénzek minél később érkezzenek meg.

Hozzátette: a magyar baloldal rátelepedett erre az ügyre, viszont az látható, hogy a sokszor erőszakos akcióik kezdenek kifulladni, mert azok valójában nem a pedagógusokról és a diákokról szólnak, hanem arról, hogy baloldali politikusok, politikai aktivisták kimennek az utcára, és általában a kormány ellen tüntetnek.