Miután menhelyre adták, megváltozott a viselkedése, ezért került fel a listára.
Sokak által vallott nézet, hogy nincs rossz kutya, csak felelőtlen ember. Az alábbi történet azonban arra világít rá, hogy a szerencsétlenül járt emberekkel mennyire össze tud forrni a kutyák sorsa, és az emberek szerencsétlensége sokszor a kutyák szerencsétlensége. Míg azonban az emberek - különféle támogatások segítségével kilábalhatnak a nehéz helyzetből, addig a kutyák számára sokszor nincs második esély. Smokey szívszorító története következik.
Történetünk főszereplője Smokey, aki életének első időszakában olyan boldog volt, amilyen boldog minden kutya lenni szeretne. Ehhez persze nem kell sok: mindössze szerető család, jó gazda, aki következetesen de szeretettel neveli az ebet. Ötéves koráig ez Smokey-nak is megadatott, gazdái ugyanis rajongásig szerették, emellett nagy házban élét, ráadásul volt egy hatalmas kertje is, ahol kedvére szaladgálhatott. Sok-sok játékkal kedveskedtek neki a gazdái, mindezek közül azonban egyet különösképpen szeretett: a rózsaszínfülű elefántot. A plüssfigurát mindenhová magával vitte, és óvó figyelemmel viselte gondját.
Smokey gazdái azonban elveszítették a munkájukat, és nagyon rossz anyagi helyzetbe kerültek. Nélkülözésük miatt arra a következtetésre jutottak, hogy anyagilag már nem tehetik meg, hogy megfelelő éltet biztosítsanak a kutyájuknak. Abban bíztak tehát, hogy egy tehetősebb család örökbe fogadja, és ők mindent meg tudnak majd adni az ebnek. Smokey-t tehát menhelyre adták, és a szerencsétlen kutya csakhamar rácsok mögé került. Egyetlen dolog maradt vele, ami a régi, szép életére emlékeztette: a kis játékelefántja - írja az iheartdog.com.
Smokey depressziós lett a menhelyen. Szomorúan szorongatta kiselefántját, és teljesen zárkózott lett. A gondozók nem tudták jobb kedvre deríteni, és hamarosan nagyon megváltozott a viselkedése. Az emberek közelsége frusztrálni kezdte, és minden alkalommal, ha valaki elsétált a kennele mellett, attól félt, hogy elveszik az elefántját. Védelmezni kezdte tehát, és agresszívnak tűnő jeleket mutatott. Ezért felkerült az elaltatandó ebek listájára.
Mielőtt azonban a tragédia bekövetkezett volna, szerencsére jelentkezett egy szervezet, akik vállalták Smokey ellátását és rehabilitálását. Újra megtanult bízni az emberekbe, újra boldog, nyitott és érdeklődő lett. A szervezet jótékony munkájának köszönhetően Smokey hamarosan új családra lelt, akik nagyon szeretik és elkényeztetik, és reméljük, ez örökre így is marad.