Szerbiában 10 embernél mutatták ki az akár halállal is végződő fertőzést, ami már hazánkban is jelen van csaknem 20 éve.
Nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést Magyarországon először 2004-ben egy stewardessnél igazolták. A fertőzés az ugandai West-Nile tartományban mutatták ki először, a neve is onnan ered. Hazánkban az első regisztrált fertőzött óta jelen van a betegség, ahogy több európai országban is. 2018-ban már 180 regisztrált beteg volt nálunk, és nincs olyan év, hogy ne fordulna elő. Ez azonban nem megbetegedést csak fertőzöttséget jelent. Egy-egy haláleset tavaly és 2018-ban is volt már hazánkban.
A vírus legfőbb terjesztői a vadmadarak, ők hordozzák a vírust. A szúnyogok ezekről viszik tovább. Fontos tudni, hogy emberről emberre nem terjed. Mivel a vadmadarak folyamatosan fertőzöttek a vírussal, véletlenszerű, hogy hány ember esik áldozatul. Az, hogy hány ember betegszik meg, ez a madarak, és elsősorban a szúnyogok számával van összefüggésben
– mondta Rusvai Miklós virológus.
Védekezni többféleképpen lehet ellenük. Az egyik a megelőzési szabály, vagyis a kertben mindig öntsük ki a csapadékvizet az olyan tárgyakból, amikben a víz megállhat, hatásos a szúnyogháló, és a szúnyog gyérítési kampány.
Érdekes, hogy lovak részére van ellene vakcina, de emberre nincs. Náluk, mivel a fertőzést vírus okozza, csak tüneti kezelése van. Aki egyszer átesik a betegségen, akár tünetmenetesen is, ő védettséget szerez. A fertőzöttek között viszonylag alacsony a halálos következmény.
Fontos azonban megjegyezni, hogy
Magyarországon jelenleg sokkal jobban kell ettől a fertőzéstől tartani, mint a kullancsok okozta agyvelőgyulladástól.
– A neuroinvazív törzsek sokkal veszélyesebb megbetegedést okoznak. Sok halálos eset volt az Egyesült Államokban. Görögországban, Olaszországban, és az Európai Unióban kb. száz eset évente. Nálunk szerencsére nem ezek a törzsek vannak jelen, ezért volt eddig kevés haláleset, de hogy mikor hurcolják be, az kiszámíthatatlan. Nagyobb veszélyt jelent, mint a kullancs enkefalitisz, amire van vakcina. A globális felmelegedéssel is megnőtt az elterjedés veszélye – mondta Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár.