Orbán Viktor 3+1 pontba szedte, miért érdemes magyarnak lenni, és annak maradni

Lélekemelő, elgondolkodtató, irányt és feladatot adó szavak – Orbán Viktor miniszterelnököt a nyárzáró tihanyi eseményen, a Tranziton kérdezte Bohár Dániel. A kormányfő a magyarok sikerének kulcsáról, a különféle ideológiák közötti viszonyokról, a háborúról és az Európai Unió jövőjéről is kifejtette gondolatait. Az Origo összegyűjtötte és hét pontba szedte a miniszterelnök beszédének legfontosabb részeit.

1. Mit jelent magyarnak lenni?

– Magyarnak lenni egy küldetés, valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése – jelentette ki a miniszterelnök. Mindenkinek tisztáznia kell magában, hogy magyar-e, és hogy ez bír-e jelentőséggel számára az életében, hogy jó-e ebben a „magyar flow-ban lenni” – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette: – Én szeretek a magyar flow-ban lenni! Majd hangsúlyozta, ebből kötelesség is fakad, amit teljesíteni kell.

– Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk. Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni egy: jó, kettő: fantasztikus, három: kivételes, négy: kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk.

A kormányfő ezzel azt üzente a jelenlévőknek, hogy miért érdemes magyarnak lenni, és annak maradni. Mindezek mellett feladatot is adott, hogy milyen elvek mentén lehet megőrizni az 1100 éves magyar kultúrát.

2. Nemzetközi liberális fölény, konzervatív magyar sziget

– A politikai témák vonzó mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív erők előtt járnak, nemzetközileg is a liberális demokrata erők. Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van. És ilyen értelemben, ha ebben a nemzetközi térben vetem össze az erőviszonyokat, akkor ők a Góliát és mi vagyunk a Dávid

– mondta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor részletesen levezette, hogyan kerültek a liberálisok előbb 1968, majd 1990 után ebbe az előnybe az intézmények, alapítványok, média elfoglalásával. Így lehet, hogy az angolszász világban is jelentős liberális fölény van, és Magyarország egyfajta sziget ebben a liberális tengerben.

3. Mi a különbség a konzervatívok és a baloldal között? Miért fogtak össze a kommunistákkal a liberálisok?

– Az összes baloldalit összefogja a liberálisokkal az a hozzáállás, hogy a lényeg te vagy. Ezzel szemben a konzervatív hozzáállás rájön arra, hogy van néhány dolog, ami fontosabb számunkra, mint mi magunk: ilyen a család, a hazánk, az Isten és a hozzáfűző kapcsolat

– mondta Orbán Viktor, aki ezzel a gondolatával éles határvonalat húzott a baloldal és a jobboldal közé, és ezt komoly érvekkel támasztotta alá.

4. Európai birodalom a nemzetállamokkal szemben

– A Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző törzsek döntötték meg, ezért Európa szükségszerűen nemzetekből áll, de mindig is megvolt benne a Római Birodalom emléke, az együttműködés vágya. Míg a magyarok számára a nemzetállamok léte a fontos, a baloldal birodalmi rendet akar. Mindkét gondolat egyaránt európai tradíció, és amíg egyensúlyban vannak, elég jól működik az európai gépezet. Amint a britek kiléptek, megjelentek azok az „angolszász módon okosan becsomagolt, jónak feltüntetett dolgok", amelyek az európai egység köntösébe vannak burkolva, de valójában folyamatosan veszik el a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit. Ez ellen harcolni kell, és „ha nem tudjuk magunkat megvédeni az európai intézményeken belül, akkor baj lesz

– figyelmeztetett.

A kormányfő ezzel ismét világossá tette, hogy Magyarország számára, miért elsőrendű érdek a nemzetek együttműködésén alapuló Európai Unió, és miért hátrány, ha egy új birodalmi keret jön létre.

5. Mi az európai érdek a háborúban?

– A Nyugat azt gondolta, hogy ha pénzt ad és információkat, az ukránok pedig a vérüket és életüket, a kombináció eredményeképpen le lehet győzni az oroszokat, mostanra azonban kiderült, hogy így nem lehet győzni. A következő lépés e tervezési és politikai stratégiai hiba után csak az lehet, ha katonákat küld a Nyugat az ukrán emberveszteségek pótlására

– osztotta meg gondolatát Orbán Viktor, aki ismételten felvázolta, hogy mi a legfőbb stratégiai probléma az ukrajnai háborúval, és miért lenne szükség minél előbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra. 

6. A magyar siker záloga

– A magyarok kultúrája, identitása, gyors észjárása, kreativitása és eszessége mind olyan adottság, amit győzelemre lehet váltani. Ha mindehhez egy olyan konzervatív politika társul, amit fentebb körülírtunk, akkor nagyok leszünk, erősek leszünk és tiszteletre méltóak leszünk!

– fektette le Orbán Viktor a siker receptjét, kitérve rá, hogy a mostani válságos világhelyzetben mik lehetnek az iránymutató pontok.

7. A magyar terv

– Megvan a terv arra, hogy Magyarország gazdag, erős és tiszteletreméltó legyen. A terv már 2010-ben is megvolt, az ország pedig ebbe az irányba is halad. A terv továbbra is működik, de kell hozzá még tíz év. A terv megvalósításában az ország nagy része is részt vesz, azért lettünk erősebbek, mert míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, mára már 4,8 millió. A tervet folyamatosan karban kell tartani, nem szabad hagyni például azt, hogy leválasszanak bennünket a keleti gazdaságokról, az orosz energiaforrásokról, a keleti piacokról. Ezek fenntartásáért naponta meg kell harcolni, de ezt egy nagy terv részeként tesszük.

– foglalta össze a miniszterelnök a gyakorlati lépéseket. 

Íme a teljes beszélgetés: