Diplomácia nagyüzem folyik a Karmelita kolostorban.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a karmelita kolostorban fogadta Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnököt, a legerősebb ellenzéki erő, a Szlovén Demokrata Párt elnökét – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A tárgyaláson szóba kerültek Szlovénia történetének legsúlyosabb viharkárai is, amelyek elhárításához Magyarország is segítséget nyújtott az elmúlt hetekben.
Beszéltek a világpolitikai helyzetről, az orosz–ukrán háború kapcsán a béke fontosságáról, és áttekintették az európai konzervatív, keresztény pártok előtt álló feladatokat a 2024-es EP-választások előtti időszakban. Janez Jansa részt vesz az augusztus 20-i ünnepségeken és megtekinti az atlétikai világbajnokság versenyeit is Budapesten – mondta a sajtófőnök.
Vezető politikusok sorát fogadja a hétvége folyamán Orbán Viktor miniszterelnök: hazánk ad otthont ugyanis a világ egyik legnagyobb sporteseményének, az Atlétikai Világbajnokságnak, amelynek alkalmából olyan országok vezetői érkeznek Budapestre, mint Szerbia, Törökország, Azerbajdzsán, Katar, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján ismertette, a miniszteri szintű tárgyalások egyik fő témája az energiabiztonság lesz.
– A sportok királynője egy diplomáciai csúcsüzemet hoz Budapestre, hiszen számos külföldi vezető érkezik munkalátogatásra – jelentette be pénteken Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ismertette, Budapestre látogat az atlétikai világbajnokság és a Szent István-nap egybeesését is kihasználva az európai térség jövőbeli energiaellátásának biztonságát alapvetően meghatározó Katar emírje, Tamím bin Hamad-al-Táni. A listán szerepel továbbá a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) több vezetője is, nevezetesen Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Serdar Berdimuhamedow türkmén elnök.
Hozzátette: Budapestre érkeznek a Nyugat-Balkán meghatározó vezetői is, úgy mint Alekszandar Vucsics szerb elnök, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a boszniai államelnökség képviselője.
Hazánkba érkeznek a közép-európai térségből is meghatározó politikusok, köztük a volt cseh, osztrák és szlovén kormányfő. Szijjártó Péter ismertette, a hétvége folyamán kétoldalú tárgyalásokra is sor fog kerülni, amelynek részleteiről később beszámolnak, ám a napirendi témák között említette az energiabiztonságot, a fizikai biztonságot, valamint az Európát sújtó migrációs nyomást. „A kontinens energiabiztonságának garantálásához szükség van arra, hogy újabb energiaforrásokat tudjunk bevonni az európai energiaellátásba” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A katari emír látogatása kapcsán kiemelte, az Öböl-menti ország a világ első számú cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) exportőrévé vált. „Jelenleg minden kapacitása le van kötve Katarnak” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter egyúttal beszámolt arról is, hogy 2027-től hazánkba is érkezik a katari földgáz, a konkrét lépésekről már folynak az egyeztetések, egyebek mellett a Qatargas és az MVM között. A közel-keleti országgal továbbá szoros az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, és aláírják majd a diplomáciai képzési együttműködési szerződést is. A tárcavezető ismertette, az azeri, a török, a türkmén és a szerb elnökkel is alapvetően az energiaellátás kérdései lesznek fókuszban. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú tranzitállam már ma is a földgáztranzit szempontjából, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és lehetőleg a türkmén források bevonásával. Emellett előrehaladott tárgyalás folyik arról is, hogy török földgáz is érkezhessen Magyarországra.
Ha minden úgy alakul, ahogy azt jelenleg előre látjuk, akkor az augusztus 20-i tárgyalást követően itt már konkrét megállapodásról is be tudunk majd számolni
– jelentette be a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, illetve megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is, ennek a betáplálása már meg is indult, így már valós fizikai földgázszállítási kapcsolat van a két ország között. Szijjártó Péter közölte, hogy Türkmenisztánnal átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme lenne, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen.
Szerbia kapcsán elmondta, hogy létrejött és szeptemberben el is kezdheti a működését a magyar–szerb regionális földgázkereskedő vállalat, ami ugyancsak hozzájárul a térség energiabiztonságához.
Érintette a boszniai Szerb Köztársaság ügyét is, sérelmezve, hogy „nagyon komoly nyugati erőfeszítések” vannak a közösség megválasztott vezetőinek ellehetetlenítésére, márpedig ezt a kormány rendkívül veszélyes folyamatnak tartja a destabilizáció és a nyugtalanság kockázata miatt. „Kifejezetten elutasítjuk azt a beavatkozást, azt a nyomásgyakorlást, amelyet a boszniai szerb elnökkel szemben hajtanak végre a nemzetközi liberális mainstream szereplői, amely a boszniai alkotmánybíróság működésével kapcsolatos” – fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó Péter ismertette, a Türkmenisztánnal kötött politikai megállapodások értelmében kölcsönösen nagykövetségeket nyitnak a felek. A hétvége folyamán ezekről is szó fog esni.
A tárcavezető elmondta, az első közvetlen járat az üzbegisztáni Taskentből augusztus 20-án fog Budapesten landolni, szeptember közepétől pedig heti két alkalommal fog közlekedni közvetlen járat a két főváros között. Tervek szerint pedig jövő év elején heti háromra növelik a járatok számát.
A kopt ortodox egyház vezetőjét Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes fogadta a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren. Az egyházfő érkezésekor jelen volt Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese, Anba Gabriel, a kopt ortodox egyház bécsi püspöke, Ava Giovanni közép-európai kopt ortodox püspök és Mohamed Ibrahim Abdel-Halek esz-Szinavi, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete.
II. Tavadrosz vasárnap, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros meghívására részt vesz az ünnepi szentmisén.
II. Tavadrosz 2012 óta áll a kopt ortodox egyház élén, annak 118. vezetője.
A kopt ortodox egyház Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza, a kereszténység legősibb szervezete. A hagyomány szerint Szent Márk evangélista alapította az észak-egyiptomi Alexandriában az I. század elején, ő volt a város első püspöke.
Becslések szerint a 93 milliós lélekszámú, többségében muszlim egyiptomi lakosság mintegy 10 százalékát teszik ki a koptok.
Orbán Viktor miniszterelnök a szombati tárgyalásairól osztott meg egy videót közösségi oldalán. Bejegyzéséhez azt írta,
És ez még csak a bemelegítés.
A hétvége diplomáciai csúcsüzemet hozott Budapestre. A miniszterelnök szombaton Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökkel, Savkat Mirzijojev üzbég államfővel és Rusztam Minnyihanovval, a Tatár Köztársaság vezetőjével is tárgyalt, és már reggel a karmelita kolostorban fogadta Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnökét.