Miután a NAV már egy ideje nyomoz Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának finanszírozása ügyében, most az OTP Bank is feljelentést tett. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint az adománygyűjtő ládák története hamisnak látszik, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek, újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak. Mindez együtt szerte foszlathatja Karácsonyék eddigi magyarázkodását.
A Magyar Nemzet birtokába került az a feljelentés, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében. Emlékezetes, a Karácsony Gergely kampánycéljaira létrehozott, azt finanszírozó egyesület már korábban a hatóságok látókörébe került. A Magyar Nemzet július 7-én számolt be arról, hogy a NAV nyomoz az ügyben.
A Nemzeti Információs Központ által az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára a tavalyi választások külföldi befolyásolásáról készített, idén júniusi összefoglaló jelentés szerint a 99 Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható. A jelentés is megerősítette, hogy a pénzek több mint négyötöde külföldi pénznemben, euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.
A most birtokunkba jutott feljelentésből kiderül, hogy
Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett annak megnyitása óta, tehát Márki-Zay Péter azon korábbi nyilatkozata, amely a főpolgármester félmilliárdos kampányáról szólt, nagyságrendileg helytálló.
Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adomány-gyűjtőládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint
az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába.
Ezekbe a Perjésék-féle jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az EUR bankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:
álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a „forint bankjegyeken kívül csak 50 EUR és 100 EUR címletű bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 EUR bankjegyek száma”.
Lássuk be, arra, hogy két különböző adománygyűjtés alkalmával pont ugyanannyi százeurós bankjegyet adakozzanak, elég kicsi a matematikai esély.
A megállapítások között az is szerepel, hogy „csak egy esetben volt angol font is a bankjegyek közt és abból is kizárólag 50 GBP bankjegyek. Nem tűnik életszerűnek, hogy EUR bankjegyekből csak két címletet, míg forint bankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
Végül, de nem utolsósorban, a feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Például 2022 február 8-án 32,1 millió forintnak megfelelő összeget vitt be Perjés, hogy aztán február 9-én 31,8 millió forintot utaljon tovább. Érdekesség, hogy ebben az időszakban Karácsony Gergely kampánya már rég elbukott.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy
felmerül a gyanú, hogy a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról.