Mindössze kilenc hónapos korában kellett több órás műtéten átesnie a kisfiúnak.
Szülőként mindig hallgassunk az ösztöneinkre – ezt üzeni az az édesanya, aki megosztotta drámai történetét, mely során majdnem elvesztette kilenc hónapos kisfiát, miközben az orvosok eleinte azzal nyugtatták: nincs semmi baj. Az ausztrál anyuka Tiny Hearts Education blogján mesélte el, mit élt át szeme fényével, a pici Archie-van. A csecsemő egyik nap még mosolyogva, boldogan feküdt le, másnapra, amire felkelt, azonban drasztikusan megváltozott az állapota. Anyukája azt vette észre, hányás borítja a babát. Arra tippelt, gyomor-bél hurut okozza a bajt, ami elég gyakori az ilyen pici babáknál, ám a pici később újra és újra hányt.
Ez ment egész reggel. Ekkor már pontosan tudtam, hogy ez a fájdalmas sírás nagyon nem jellemző rá. Ebédkor még mindig sírt, majd hányt, majd elernyedt a karomban
– mesélte az édesanya, akit megnyugtatott a háziorvos: valószínűleg csak a gyermek gyomra rendetlenkedik, és pár óra múlva jobban lesz, de ha mégsem, vigye majd be a kórházba. Az édesanya egy darabig várt, aztán úgy döntött: bemegy a kórházba.
– Egészségügyben dolgoztam, így nem szeretem, ha valaki feleslegesen feltölti a várótermeket, de valami egyszerűen nem stimmelt – magyarázta. Az már ott derült ki, mi okozta a bajt.
Amíg vártunk, magamhoz öleltem Archie-t. Ekkor éreztem meg, hogy vér van a pelenkájában.
Hamarosan arra is fény derült, mi a pici baba baja: bélbetüremkedés, ami a bél egy helyen történő begyűrődését jelenti gyakorlatilag. ez a bél vérellátását is akadályozza, fertőzést okoz, és akár szövetelhaláshoz is vezethet.
A kis Archie-n először egy légpumpás módszerrel igyekeztek segíteni a szakemberek, végül azonban műteni kellett. Ám ez sem ment úgy, ahogy tervezték. A jellemzően egyórás beavatkozás négy óráig tartott, és 42 centiméter bélszövetet kellett eltávolítani a babából. Archie a műtét utáni 24 órát átaludta, majd a következő három nap nagy részét is. Amikor azonban végre magához tért és tudott enni, sokkal jobban lett.
– Archie hathetes ellenőrzése jó eredménnyel zárult és gyógyultnak nyilvánították – zárta történetét az anyuka, hozzátéve: az az egy hét, amit a kórházban kellett tölteniük, bizonyosan egész élete leghosszabb és legnehezebb egy hete volt.