Büszkén tekint egykori tanítványára Karikó Katalin gimnáziumi biológiatanára. Tóth Albert szerint a Nobel-díjas kutató a világ egyik legelismertebb tudósaként is megmarad annak a szerény, kisújszállási lánynak, aki egykor az iskola szertárában az ásványokat és a kitömött állatokat igazgatta, és akinek olykor becsúszott egy matematika kettes is. A régi ismerősei pedig a siker után is Katinak szólítják majd.
A nyugdíjas Tóth Albert a kisújszállási házában fogadott bennünket. A régi vágású úriember a csengetésünkre ugyan nem reagált, ám a kertjében vidáman ugrándozó fekete mudi is jelezte számára érkezésünket. Kisvártatva meg is jelent a kapunál a férfi, aki több mint öt évtizeddel ezelőtt megszerette az immár Nobel-díjas tudóssal a biológiát.
Az elsők között értesülhettem arról, hogy Kati elnyerte az elismerést. Igazából nem lepődtem meg, hiszen már diákkorában kiemelkedett a társai közül
– mesélte megilletődve Tóth Albert, aki egykor a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanította az akkor még csak a szárnyait bontogató Karikó Katalint.
Egyik legnagyobb szellemi példaképem Petőfi Sándor, aki 23 évesen az egyik művében feltette a kérdést, hogy lehet-e fölséges, ami nem egyszerű. Ezt a gondolatot a mai világ megcsúfolja. Majdnem mindenkinek az számít, hogy minél nagyobb vagyont szerezzen, minél nagyobb csalások árán. Karikó Katiban az a csodálatos, hogy a szüleitől örökölt értékrendjét, vagyis a tisztességet megtartotta
– mondta a nyugdíjas tanár, és hozzátette: volt tanítványa máig ragaszkodik a szülőföldjéhez.
Tóth Albert a pandémia idején maga is elkapta a koronavírust, és az intenzív osztályon kötött ki.
– Annyira leromlott az állapotom, hogy kimondhatom: megjártam a túlvilágot. Amikor már jobban lettem, Kati küldött nekem gyógyszereket a Debrecenben lakó fiamon keresztül – mesélte az egykori tanár.
– Kati egész eddigi élete az értékteremtésről szólt. A bölcsője a kisújszállási gimnázium és persze maga a város. Amikor felkerült a szegedi egyetemre, majd Amerikába, nem felejtette el, hogy hol nevelkedett! Elevenen emlékszem rá, hogy már a biológiai szakkörön is olyan gondolatai voltak, melyeket komoly tudósok is megirigyelhettek volna – szögezte le Tóth Albert.
Karikó az első szakmai elismerését is a gimnáziumban nyerte.
– A szakkörünk meghirdetett egy tanulmányi versenyt, melyen persze Kati is pályázott. A dolgozatához mintegy 40 szakirodalmat elolvasott. Nem csoda, hogy el is nyerte a Jermy Gusztáv-díjat. A névadó az intézmény egykori tanára volt – emlékezett vissza Tóth Albert.
A volt pedagógus kíséretében a gimnáziumba is bejutottunk. A történelmi hagyományokkal rendelkező tanintézmény épülete az elmúlt 50 évben természetesen átesett kisebb-nagyobb felújításokon, ám a kapu, a járólapok, a lépcsők, a korlátok még ugyanazok, mint amiket a tudósnő egykor diákként láthatott. Mi több, a gimnázium a diákok közül őt kérte fel a szertár rendszeres rendezésére is.
Katinak abban is érdemi része volt, hogy levelezőpartnere, Szent-Györgyi Albert maga is a szertár komoly támogatója lett. Azt hiszem, bárki megértheti, milyen nagy szó volt, egy akkor már Nobel-díjas tudós kapcsolatot ápolt egy gimnazistával.
Tóth József, a iskola jelenlegi főigazgatója készséggel kinyitotta előttünk a szóban forgó szertár ajtaját.
– Itt bizony minden eredeti – mondta büszkén az intézményvezető.
– Kati az érettségi után is közel maradt az iskolánkhoz. Többször is tiszteletét tette. Egy hagyományunk szerint minden ballagáson egy 50 éve végzett öregdiák tart beszédet a gyerekeknek. Ugyan személyesen éppen nem tudott megjelenni, de küldött nekünk egy videóüzenetet, amit le is játszottunk az ünnepségen – mesélte az igazgató, aki kérésünkre Karikó osztálya egykori naplóját is elővette a szertárból. A dokumentum-értékű könyvet természetesen fellapoztuk Karikó nevénél.
– Nem nagyon látni ötösön kívül más osztályzatot – jegyezte meg Tóth József, majd egy pillanatra megtorpant.
– Azaz… ó! Itt egy matematika kettes. Úgy tűnik, egyszer Katinak is volt rossz napja – mosolygott az igazgató.
Szerettük volna megkeresni az épületben Karikó Katalin tablóját, de kiderült: az sajnos megsemmisült.
– Állítólag ők, 1973-ben nem is készítettek rendes, bekeretezett tablót, csak egy kartonlapra ragasztgatták rá a képieket. Később az épület egy része beázott, s több minden az enyészetté vált – tudatta Tóth József.
Szerencsére az egyik diák annak idején a kartont lefotózta, ezért digitálisan mégis fennmaradt, így az olvasóinknak is megmutathatjuk, milyen szép leány volt az ünnepelt tudósnő.
Karikóék az egykori családi fészket már korábban eladták. Jelenleg üresen áll. Egy elektrotechnikai cég a tulajdonosa.