Kiderült az igazság: David Pressman orosz milliárdosnak dolgozott
Megdöbbentő információk az észosztó amerikai követről.
Bizonyítékok kerültek napvilágra, hogy az amerikai követ korábban, még jogászként egy orosz milliárdosnak segített "üzletszerűen" kibújni a szankciók alól.
A Magyarországot a minap az Oroszországgal való kapcsolattartás miatt kioktató amerikai diplomata kapcsolatba hozható azzal a Mihail Prohorovval, aki egyike Oroszország tíz leggazdagabb emberének, és a nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint sikerrel bújik ki a gazdasági szankciók negatív hatásai alól- írta meg részletesen a Magyar Nemzet.
Mielőtt hazánkba küldték volna, David Pressman két évig a Jenner&Block ügyvédi irodánál dolgozott, amely cégnek a saját honlapján feltüntetett információk szerint nagy tapasztalata van a nemzetközi szankciós és export szabályozási ügyek terén. Pressman nagyköveti kinevezésekor jelent meg a leendő diplomata vagyonnyilatkozata, amelyben feltüntette, hogy a Jenner&Block alkalmazottjaként jogi szolgáltatásokat nyújtott egy Ellen Pinchuk nevű hölgynek, aki nem más, mint a Mihail Prohorov amerikai ügyleteit egyengető személy.
Az orosz oligarcha még 2010-ben megvásárolta az amerikai profi kosárlabdabajnokságban, az NBA-ben szereplő Brooklyn Nets csapatát. Az ügylet kapcsán pedig az oroszul folyékonyan beszélő Ellen Pinchuk volt az, aki szervezte Prohorov amerikai médiamegjelenéseit és imázsépítését. Mindez olyan jól sikerült, hogy az oligarchával pozitív hangnemben foglalkozott a híres 60 minutes című amerikai műsor, de a New York Times is közölt róla egy kedvező portréanyagot.
Az orosz dollárnak sincs szaga
A nemzetközi sajtóban megjelent információk alapján Prohorov sikeresen bújik ki az orosz milliárdosokat sújtó nemzetközi szankciók alól, és tudatosan, előre készülhetett a 2014-ben megkezdett büntető intézkedések szigorítására és kiterjesztésére. A milliárdos olyannyira megtesz mindent a szankciók elkerülése érdekében, hogy nemrég még az izraeli állampolgárságot is felvette, feltehetően a büntetőintézkedések kijátszásának céljával. Nem véletlen tehát, hogy az ukránok rendre kérik, hogy Prohorovot is sújtsa szankciókkal a nemzetközi közösség.
A fentiek alapján aligha lehet tehát véletlen az a tény, hogy David Pressmannek egy szankciós joggal magas szinten foglalkozó jogi iroda munkatársaként éppen Prohorov bizalmi embere volt az ügyfele az orosz–ukrán háború kitörése előtti időszakban.
Az amerikai nagykövet bevallásából nem derül ki, hogy pontosan mennyi ideig és milyen összeg fejében nyújtott jogi szolgáltatásokat Ellen Pinchuknak, az azonban bizonyos, hogy 2020 és 2022 között, tehát a háború kitörése előtti hónapokban kellett lefolytatni az egyeztetéseket. Ráadásul az orosz megbízásnak is köszönhetően hatalmas összeggel gazdagodott a hazánkat rendre bíráló amerikai diplomata, aki a nem egész két év alatt, amíg a Jenner&Block cég munkatársa volt, csaknem kétmillió dollárt keresett.
Kettős mérce Pressman módra
Pressman, aki készséggel elfogadta a Mihail Prohorov bizalmasától érkező dollárokat, fennhangon kritizálja hazánkat, ha az Oroszországot célzó, de Európának is ártó gazdasági szankciókról van szó. Figyelemreméltó esete volt ennek a kettős mércének, amikor idén áprilisban az amerikai nagykövet szankciókat jelentett be, a budapesti székhelyű, Nemzetközi Beruházási Bankkal és annak három vezető tisztségviselőjével szemben.
A diplomata akkor úgy fogalmazott:
Aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar vezetők továbbra is eltökélten bővítik és mélyítik a kapcsolatokat az Orosz Föderációval, annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is brutális agressziót folytat Ukrajna ellen és veszélyezteti a transzatlanti biztonságot. Az Oroszországgal való szoros gazdasági elkötelezettség táplálja az orosz háborús gépezetet, amely a transzatlanti biztonságot fenyegeti.
De nemcsak az oroszokkal való normális viszonyra való törekvés, hanem a béke szorgalmazása miatt is kritizálta már a magyar kormányt Pressman, aki az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján úgy fogalmazott:
„Nem létezik azonban sem béketábor, sem háborús tábor. Csak Oroszország létezik, és vele együtt azok, akik nem ismerik el Oroszország felelősségét a háború folytatásában.”
– Az amerikai nagykövet illetéktelen abban, hogy a magyar külpolitikát meghatározza, mert az a magyar kormány feladata – nyilatkozta az ATV-nek Gulyás Gergely a pekingi Orbán–Putyin-találkozó után David Pressman részéről megfogalmazott kemény bírálatra reagálva. Az amerikai nagykövet azt írta a közösségi oldalán, az X-en: „Magyarország vezetője egy olyan ember mellé állt, akinek az erői emberiség elleni bűncselekményekért felelősek Ukrajnában, és egyedül tette ezt a szövetségeseink között. Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletért könyörög.”
Ha az elmúlt évekre visszatekint, találkozót fog látni – többet is – Joe Biden és Putyin elnök között, beleértve Joe Bidennek az elnöki és az alelnöki időszakát is. Javaslom, hogy ezeket a képeket nézegesse!
– üzent Pressmannak a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Arra a felvetésre, hogy amikor Joe Biden amerikai elnök Putyinnal találkozott, még nem volt háború, Gulyás Gergely azzal válaszolt:
A háború időszakában pedig kiemelten fontos, hogy a békéről beszéljünk, és arról, hogy az orosz agressziónak mielőbb véget kell vetni. A miniszterelnök is ezt tette, és mindenkinek azt javaslom, hogy tegye is ezt.
Németország budapesti nagykövete, Julia Gross is határozott tónusban tett fel kérdéseket a magyar miniszterelnök Putyinnal való találkozója kapcsán. Kovács Zoltán kormányszóvivő bejegyzése alatt az X-en a budapesti német nagykövet azt írta: „Szóval – Putyinnak be kell fejeznie a háborúját Ukrajna ellen, véget kell vetnie a civilek bombázásának, az iskolák és kórházak elleni rakétatámadásoknak és a gyerekek elrablásának? Ez volt a szándék és a megbeszélés tárgya, ugye?” – tette fel a kérdést Julia Gross az Orbán–Putyin-találkozóról.
Gulyás Gergely a német nagykövetnek azt javasolta: „Azokat a beszélgetéseket olvasgassa, ezek részben megjelentek az interneten is, amelyeket a saját kancellárja folytatott a háború kezdete, illetve kitörése óta az orosz elnökkel.” A miniszter szerint ha Európa felelősen akar eljárni, akkor minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy Oroszországot az agresszió befejezésére rászorítsa.
Ilyen értelemben a német nagykövet talán furcsa formában feltett kérdésére kielégítő választ tudunk adni, igen, ezért találkozott a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel
– mondta a miniszter. Hozzátette: ráadásul kommunikálta is a magyar kormány, hogy mielőbbi béketárgyalásokat és fegyverszünetet szeretne.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök a Putyinnal folytatott megbeszélésen miért a katonai művelet kifejezést használta, és nem a háborút, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a magyar kormánynak világos véleménye van, minden olyan, a háborút elítélő dokumentumot az Európai Uniós tagállamokkal együtt fogadtunk el, ami Oroszországot Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására szólítja fel.
Gulyás Gergely azzal kapcsolatban, hogy Magyarország NATO-tagságára bármilyen formában veszélyt jelenthet-e egy Orbán–Putyin-találkozó, összefüggésbe hozható-e a NATO-val, kijelentette: nem hozható összefüggésbe, és semmilyen veszélyt nem jelent.
